Átadták az új metróvonalat
A kormányfő, a főpolgármester és kíséretük metróval érkezett a kelenföldi állomásra fél tíz előtt néhány perccel, majd Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke átadta Tarlós Istvánnak a metró vasútbiztonsági tanúsítványát és engedélyét. Orbán Viktor beszédében kijelentette: mindenekelőtt a 2010-ben létrejött és azóta is fennmaradt összefogásnak és egységnek köszönhető a 4-es metró átadása, amelyre régóta várt Budapest, "lassan több mint negyven éve", hiszen a metróépítés terve egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza.
Azonban mikor 2006-ban megkezdődött az építkezés, "eleinte nem volt benne sok köszönet", mert a költségek egyre magasabbra rúgtak, a megvalósulás esélye pedig egyre távolodott - mondta, hozzátéve: akkoriban a fővárosiak kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáik fogják használni vagy még ők sem. A Chuck Norris-viccekre utalva úgy fogalmazott: "ma már nem kell Chuck Norrisnak lennünk ahhoz, hogy utazhassunk a 4-es metrón". Beszédében felidézte, hogy 2010 előtt, húsz éven át a főváros és az éppen aktuális kormány kutya-macska barátságban élt, "a főváros folyamatosan dackorszakba merevedett".
Budapest akkor lesz újra büszke főváros - mondta -, ha nagy dolgokra vállalkozik, ám ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal. A cselekvéshez ugyanakkor erő is kell, az erőhöz pedig egység - folytatta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet. Az eddigi eredmények között említette a Kossuth tér megújítását, a Budapest Music Centert, a Zeneakadémia és az Erkel Színház felújítását, a hamarosan elkészülő Várkert bazárt, a Fradi-pályát, az Erzsébet téri Gödört, a Ludovikát, valamint a Tüskecsarnokot.
Tarlós István az átadási ünnepségen kijelentette: megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása. "Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően" befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése - fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: pénteken az utasok is birtokba vehetik a létesítményt. Azt mondta, a fővárosi metróhálózat mostani gyarapodása azt mutatja, hogy Budapest és az ország vezetősége "akar és képes együttműködni". Tarlós István beszélt arról, hogy a 4-es metrót nem Demszky Gábor volt főpolgármester találta ki, hanem közel húsz évvel korábban már megszületett az ötlet.
A korábbi főpolgármester azonban szinte a "megszállottjává vált" a 4-es metrónak; nem tudtuk meg pontosan, hogy miért nem az orosz államadósság terhére állapodtak meg a kivitelezésben - jegyezte meg. Tarlós István szerint "szerencsésebb lett volna", ha Demszky Gábor regnálása idején hangsúlyosabban a műszaki, gazdasági és kevésbé a politikai, kommunikációs kérdésként kezelték volna az ügyet. A 2010-ben hivatalba lépő városvezetésnek emberpróbáló harcot kellett folytatnia, hogy a félkész állapotban lévő metró korábban kötött szerződéseit korrigálja, életre keltse, megmentse és befejezze a projektet - mondta.
A főpolgármester emlékeztetett: a 2005-ben és 2006-ban kötött nemzetközi szerződések 2010-ben már nem engedték meg a beruházás folytatásának a mérlegelését. A szerződések újratárgyalásával azonban tízmilliárdokat szereztünk vissza a városnak, és "metrópolitizálás helyett metróépítést" folytattunk - tette hozzá. Az előző főpolgármester és munkatársai a Medgyessy-kormány idején elkezdték, mi viszont az Orbán-kormány idején és annak segítségével befejeztük a "gigaberuházást" - jelentette ki Tarlós István. Felhívta a figyelmet, hogy a 4-es metró vonalán kezdetben előfordulhatnak "kisebb kényelmetlenségek, zavarok".
Ezek egy bonyolult rendszer gyermekbetegségeinek tekintendők világszerte - fűzte hozzá. Közölte, a 4-es metró szerelvényei csúcsidőszakban két-három percenként járnak majd. Az utasok péntek déltől vasárnap üzemzárásig ingyenesen utazhatnak a 4-es metró vonalán. Az ünnepségen felavatták a metró elindításának talajba gravírozott emléktábláját, majd Orbán Viktor és Tarlós István - később pedig a jelentős számú sajtómunkatárs is - végigutazott a vonalon. A 7,3 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el.
A két különálló alagútból álló 4-es metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren, majd a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon pedig a Keleti pályaudvar. A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.
Az eseményen kiosztott ismertetőben azt írták, hogy a vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata irányításúak. Az utasforgalmi próbaüzem idején, minimum hat hónapon keresztül a teljes biztonság érdekében még tartózkodik ugyan vonatkísérő személyzet a szerelvényeken, de azt követően a járművekben található vezetőfülkéket elbontják. A projekt az állam és a főváros közös finanszírozásában, az EU társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás összköltsége 452,5 milliárd forint - ebből 180 milliárd forint az uniós forrás -, amely tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot a szerződéses vitás kérdések, az esetleges többletkövetelések rendezésére. ( MTI)
