Átlagosan 43 ezer forintot szánunk a karácsonyi kiadásokra
Átlagosan 43 ezer forintot szánunk a karácsonyi kiadásokra
Idén is sokak családi kasszájának jelent extra megterhelést a karácsonyi készülődés. Ez abból is látszik, hogy az ünnep közeledtével már most egyre többen elkezdtek számolgatni: a többség 40 ezer forint feletti költségekkel kalkulál, de az emberek többsége nem tervez hitelfelvételt erre az alkalomra. A karácsony mellett a fogyasztókat leginkább foglalkoztató pénzügyi téma a brókerbotrány, 54 százalékuknak éppen emiatt csökkent a bizalma a pénzintézetek iránt.
Szomorúan nézünk a pénztárcánkba
Pesszimista hangulatban várják az ünnepeket a fogyasztók. Különösen igaz ez, ha a mindennapi kiadásokat veszik alapul: a magyarok 56 százaléka úgy érzi, rosszabb lett anyagi helyzete az év első és második negyedévéhez képest és döntő többségük, 82 százalékuk egyáltalán nem tud a havi alapkiadásain túl másra költeni. Közülük 47 százalék az alapvető dolgokat sem tudja kifizetni a havi jövedelméből. Nőtt viszont azok a száma, aki úgy gondolja, hogy rosszabb lesz az anyagi helyzete ebben az évben, mint tavaly ilyenkor volt (33%).
Már számolgatunk karácsonyra
Az országos reprezentatív kutatásból kiderül, hogy már most sokan elkezdjük a karácsonyra történő anyagi felkészülést, és elkezdjük összeszámolni, mennyi kiadással járhat az idei ünnepi időszak. Mint kiderült, a 18-69 évesek összesen 58 százaléka 10-50 ezer forint közötti összeget, átlagosan 29 ezer forintot szándékozik ajándékra költeni, míg az összes kiadásra mintegy 43 ezer forintot szánnak, a legtöbben, 40 százalékuk 20-50 ezer forinttal kalkulálnak. A lakosság többsége aktuális jövedelmét (82%) és korábbi megtakarításait (35%) is felhasználja a karácsonyi költségek fedezéséhez, hitelt mindössze a lakosság 5 százaléka venne fel.
Négy éves csúcson a hitelek megítélése
Általánosságban elmondható, hogy kedvezőbb a hitelfelvétel megítélése, mint korábban. Az utóbbi négy évben tapasztalható legmagasabb, 16 százalékos értéket elérve, tovább nőtt a hitelelfogadók, míg 7 százalékponttal csökkent a hitelellenesek aránya. Így ma még nagyobb számban képviseltetik magukat azok, akik számára a hitel bizonyos élethelyzetekben elfogadható, még ha látják is a negatívumait. A hitel affinitási index, melyet az utóbbi egy évben hitelfelvevők és a nem hitel ellenesek szorzataként kapunk szintén jelentős mértékben, 2,2 százalékponttal nőtt a 2011 óta mért időszak egyik legnagyobb növekedését és csúcsértékét produkálva. A negatívan befolyásoló tényezőként említhető brókerbotrányról a megkérdezettek 87 százaléka hallott valamit, de alig ötödük tudja csak pontosan, hogy mi történt. Az eset visszaveti a bizalmat, a botrányról értesültek több mint felének (54%) megrendült a pénzintézetekbe vetett bizalma, ennek ellenére csak alig több mint harmaduk (38%) jár el óvatosabban, fektet nagyobb energiát a fellelhető pénzügyi ajánlatok összehasonlításába.
