Az EU 2020 stratégia összhangban áll a magyar kormány terveivel
Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az államtitkár hangsúlyozta: az uniós stratégia igyekszik választ találni arra kérdésre, hogy miként lehetne kilábalni a gazdasági válságból, valamint arra, hogy hogyan lehetne az európai gazdaságok globális szempontból gyenge versenyképességét javítani.
Mint kifejtette: az EU 2020 nem a korábbi, a versenyképesség javítását célzó lisszaboni stratégia javított változata. Az EU nem vitatta meg a lisszaboni stratégia hibáit, pedig az új program kidolgozásakor célszerű lett volna levonni a korábbi tapasztalatokat - vélekedett az államtitkár. Úgy látta, az EU 2020 a korábbi stratégiánál "sokkal célzottabb", kevesebb feladatot határoz meg, és összességében fenntartható, társadalmilag kiegyensúlyozott gazdasági növekedést ír elő.
Ugyanakkor nem határozza meg egyértelműen, hogy miként lehet elérni a számszerűsített célokat nem szabja meg, hogyan teremtsenek új munkahelyeket, vagy hogyan finanszírozzák a kutatásra és fejlesztésre fordítandó források növelését. Az államtitkár szerint az uniónak is lépéseket kell tennie a megvalósításért, nemcsak a tagállamoknak, egyebek mellett csökkentenie kellene a bürokráciát, elő kell segítenie a mobilitást és lehetővé kell tennie a könnyebb hozzájutást a forrásokhoz.
Az EU 2020 újdonsága, hogy szigorú ellenőrzést ír elő, figyelembe veszi az egyes országok sajátosságait, és azt várja el a tagállamoktól, hogy reformokat hajtsanak végre a célok eléréséért - emelte ki Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a kormány novemberben eljutatta az uniónak a nemzeti reformprogram első változatát, a végleges verziót áprilisig kell kidolgozni, addig széleskörű társadalmi egyeztetést kezdeményeznek.
Az EU az úgynevezett "szűk keresztmetszetek" keretében azonosította az egyes tagállamok kihívásait, Magyarország esetében az államháztartási helyzetre, a pénzügyi szektor stabilitására, a foglalkoztatottság alacsony szintjére, az üzleti környezet fejlesztésére és az oktatási rendszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet - mondta, megjegyezve: több tagállam küzd hasonló gondokkal.
Magyarország a stratégia céljainak megfelelően emelni akarja a foglalkoztatási szintet, 2015-ig 400 ezer új munkahelyet szeretne létrehozni, csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, növelné a képzettségi szintet és a szegénység elleni küzdelem jegyében javítana a gyermekes családok helyzetén - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke szerint a lisszaboni stratégia túl magas célokat tűzött ki, és nem biztosított visszacsatolási lehetőséget.
Balczó Zoltán (Jobbik) is azt hangoztatta, hogy az előző stratégia sok célt, de kevés eszközt tartalmazott. Káli Sándor (MSZP) úgy vélte, nem biztos, hogy megvalósulnak az EU 2020 elvárásai, és kérdéses a számonkérhetőségük is. Cséfalvay Zoltán Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnökének érdeklődésére elmondta: a 16 százalékos adókulcs növeli a fogyasztást, a gazdasági növekedést és a versenyképességet, ami minden társadalmi rétegnek, így a szegényebbeknek is előnyös.
Ivanics Ferenc (Fidesz)kérdésére, amely az euró bevezetésének lehetőségét firtatta, az államtitkár úgy válaszolt, ehhez teljesíteni kell a megfelelő államháztartási kritériumokat, ami azonban nemcsak az euró bevezetése miatt fontos.
