Magyarország a zöld kötvények piacán

A zöld kötvények szerepe a finanszírozásban

Az állam számára a zöld kötvények kibocsátásának alapvető funkciója, hogy segítse a központi költségvetés környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat szolgáló kiadásainak (re)finanszírozását, támogatva a hazai és nemzetközi klímacélok teljesítését. Emellett a zöld kötvények kibocsátása hozzájárul a befektetői kör bővítéséhez is, mivel a fenntarthatósági szempontok iránti érdeklődés a dedikált ESG-befektetőkön túl a hagyományos intézményi szereplők körében is egyre erősödik.

A magyar zöld adósságkezelés alapjai

Az ÁKK zöld adósságfinanszírozásának hátterét három meghatározó dokumentum alkotja:

Zöld Kötvény Keretprogram: A magyar fenntarthatósági kötvénykibocsátások alapját a 2020-ban létrehozott, majd nemzetközi szabályozási és piaci elvárások nyomán 2023-ban frissített Zöld Kötvény Keretprogram adja. A keretrendszer rögzíti a finanszírozható projektkategóriákat (például tiszta közlekedés, energiahatékonyság, fenntartható víz- és szennyvízkezelés, klímaadaptáció), a kötvényből befolyt pénz felhasználásának szabályait, a jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a független felülvizsgálat rendszerét. A program keretében az első magyar zöldkötvény-kibocsátás 2020-ban történt, amit azóta 14 további kibocsátás követett a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt, többek között forintban, euróban, japán jenben és kínai renminbiben denominálva. Az elmúlt években az ÁKK zöldkötvény-projektje számos nemzetközi elismerést, díjat kapott, megerősítve a program szakmai hitelességét.

Éves jelentéstétel: A keretprogram fontos eleme a rendszeres jelentéstétel. A kötvénykibocsátásokból származó források felhasználásáról évente készül riport, amelyet egy független szakértő is felülvizsgál. A jelentések évről évre egyre részletesebb adatokat mutatnak be: a legutóbbi beszámolóban a támogatott projektek környezeti hatása mellett már a társadalmi-gazdasági hatás is bemutatásra került, így a jelentés összesen 90 indikátort tartalmazott. A dokumentum fő részei a vezetői összefoglaló, az allokációs, hatásvizsgálati és EU Taxonómia fejezet, valamint a számítási módszertanokat bemutató függelék. Az ÁKK folyamatosan fejleszti a jelentés szerkezetét és tartalmát, nemcsak igazodva a mindenkori piaci elvárásokhoz, hanem szándékai szerint legjobb gyakorlatok kialakításával alakítva azokat.

Magyarország ESG-profilja: A befektetők tájékoztatását szolgálja – az EU-ban egyedülálló – magyar ESG-profil is, amelyet az ÁKK 2024-ben publikált először, majd 2025-ben frissített és bővített formában tett közzé. A dokumentum célja, hogy egységes szerkezetben mutassa be az ország környezeti céljait és eredményeit, a klímasemlegesség felé tett lépéseket, a zöld finanszírozás hazai intézményi rendszerét, valamint a társadalmi és irányítási törekvéseket – ezzel átlátható keretbe helyezve a befektetők számára releváns információkat. A profil elsősorban nyilvánosan elérhető adatokra épül, és az ÁKK tervei szerint évente frissül majd. A kezdeményezés iránt jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik, ami hozzájárul a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom növeléséhez.

Eddigi tapasztalatok

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a befektetők egyre nagyobb súlyt helyeznek döntéseikben a fenntarthatósági szempontokra, mivel ezek ma már egy ország gazdasági kilátásainak, így kockázati megítélésének szempontjából fontos tényezők. Magyarország esetében is jelentős a nemzetközi befektetői érdeklődés a zöld és más tematikus kötvények iránt – a magyar zöldkötvény-kibocsátásokat rendszeresen stabil befektetői kereslet és többszörös túljegyzés jellemzi. Ezzel összefüggésben egyre nagyobb igény mutatkozik az ország ESG-profiljában is közreadott, átlátható információk közzétételére. Az elmúlt öt évben világossá vált továbbá, hogy a zöld kötvények iránt még bizonytalan nemzetközi környezetben is erős befektetői kereslet mutatkozik, ami fontos támaszt jelent az államadósság-kezelő számára az ország finanszírozása során.

A zöldkötvény-programmal járó részletes jelentéstétel és transzparencia nemcsak a zöld kibocsátások, hanem a teljes magyar államadósság megítélésére is pozitív hatással lehet: a befektetők számára elérhető részletesebb információk erősíthetik az ország iránti bizalmat, ami áttételesen a hagyományos állampapírok iránti keresletre is kedvező hatást gyakorolhat.

_{Forrás: ÁKK}