Az EU üvegházgáz-kibocsátásának 30 százalékos csökkentését sürgetik
A Financial Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Monde hasábjain közölt írásában Chris Huhne brit, Norbert Röttgen német, illetve Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogyha Európa kitart a 20 százalékos csökkentés mellett, valószínűleg alulmarad az alacsony karbon-kibocsátással járó beruházásokért vívott harcban olyan országokkal szemben, mint Kína, Japán és az Egyesült Államok.
A recesszióban lecsökkent kibocsátás miatt a 20 százalékos kibocsátás-visszafogás megvalósításának éves költsége 70 milliárd euróról 48 milliárdra esett - írták a miniszterek. A 30 százalékos cél megvalósítása pedig mindössze 11 milliárd euróval haladná meg a 20 százalékos csökkentés eredeti költségeit - hívták fel a figyelmet.
Az Európai Unió már korábban vállalást tett arra, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az EU azonban felajánlotta, hogy kész akár 30 százalékkal is visszafogni a kibocsátást, amennyiben más fejlett gazdaságok is követik példáját.
A javaslatra azonban nem érkezett válasz a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson. Mostani kommentárjukban a politikusok nem részletezik, hogy a 30 százalékos csökkentés egyoldalú kezdeményezés-e, pusztán megjegyzik: az Európai Uniónak "emelnie kellene a kibocsátással kapcsolatos céljait".
Májusban az Európai Bizottság hasonló tervei ellenállásba ütköztek a brüsszeli üzleti lobbinál, valamint a német és francia gazdasági minisztereknél a megvalósítás költségei miatt. A kibocsátás csökkentése ugyanis terhet róna a gazdaságra a nagyobb energiahatékonyság és a tisztább forrásokra történő átállás miatt.
A környezetvédelmi miniszterek szerint ugyanakkor a 30 százalékos kibocsátás csökkentés hozzájárulna az éghajlat legfeljebb két Celsius-fokos felmelegedéséről szóló célok betartásához, és emellett lendületet adna a "zöld" beruházásoknak az emisszió kereskedelem fellendítésével.
Az európai piacon folytatott kibocsátás-kereskedés a gazdasági válság előtti mértékhez képest 11 százalékkal csökkent, az árak - egyes vélemények szerint - túl alacsonyak ahhoz, hogy tőke áramoljon a "zöld" munkahelyekbe és technológiákba.
