Az EVA-s cégek nagy része új adónemet választhat jövőre
A bevételek csökkenése így együtt jár a kisadózók tételes adójából származó bevételek emelkedésével - tette hozzá a helyettes államtitkár. A múlt évben 172,3 milliárd forintot tett ki az eva bevétel, az idei év első 8 hónapjában 72,2 milliárdot. Egy másik újságírói kérdésre Banai Péter Benő kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat számol a tranzakciós illeték jegybanki alkalmazásával. E tekintetben változásra a vonatkozó - a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló - törvényi szabályozás módosítása esetén kerülhet sor.
Az Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban arra kérte a magyar hatóságokat, hogy "osszák meg nézeteiket a bizottsággal e gyakorlatnak az EUMSZ 130. cikkével való összeegyeztethetőségével kapcsolatban." A Külügyminisztérium a kért határidőre megküldte válaszát a bizottságnak. A magyar válaszra mindeddig nem érkezett reakció a bizottságtól, és a magyar kormánynak nincs információja születőben lévő kötelezettségszegési eljárásról - válaszolta a helyettes államtitkár egy másik kérdésre.
A költségvetés finanszírozását, illetve a kormány MNB-nél lévő betétállományát firtató kérdésre Banai Péter Benő közölte: az augusztus havi hiány mintegy 120 milliárd forinttal, az IMF-törlesztés további 168 milliárddal csökkentette a betétállományt. Ezen kívül 130 milliárddal csökkent az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) MNB-nél elhelyezett devizabetét állományának forintban kifejezett összege, az euró főbb devizákhoz képesti erősödése miatt. A kamatkiadások éves összege várhatóan meg fogja haladni a törvényi előirányzatban szereplő 1.065 milliárd forintos összeget - válaszolta az NGM vezető munkatársa az MTI másik kérdésére. Véleménye szerint a 98 milliárd forint összegű kamatkockázati tartalék összegén belül marad a kamatkiadások nettó többlete.
Megjegyezte, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt az összes bevétel és kiadás különbségeként kell elérni, így nem az egyes kiadási és bevételi tételek alakulása, hanem azok összessége határozza meg a hiánycél teljesülését. Az év első 8 hónapjában a költségvetés 113,2 milliárd forinttal többet költött kamatkiadásokra, mint a múlt év hasonló időszakában. Az európai uniós módszertan szerinti 2,5 százalékos hiánycél változatlan. Az eredetileg tervezetthez képest rosszabb makrogazdasági körülmények miatt a költségvetési törvényben szereplő extra tartalékok túlnyomó többségének megtakarítása szükséges - felelte Banai Péter Benő arra a kérdésre, hogy mekkora hiányt vár az NGM az év végén.
