Az IM fontos feladata lesz jövőre az új eljárási törvények előkészítése
A polgári eljárási szabályok koncepciója elkészült, így a jövő év elején a kormány elé kerülhet, és ha a kabinet elfogadja, megkezdődhet a kodifikációs munka - mondta. Trócsányi László felidézte: bár az 1952-ben elfogadott polgári perrendtartást az 1990-es években többször is reformálták, így eltűnt a szocialista jelleg, az ideológiai máz, de a szabályozás még sok szempontból nem felel az elvárásoknak. Mára megérett a helyzet, hogy egy korszerű, de a hagyományokat is tiszteletben tartó új szabályozást dolgozzanak ki. Nem lehet a múlt értékeit sutba vetni, így az új szabályozásnak egyszerre kell az 1911. évi Plósz-féle polgári perrendtartás értékeit figyelembe venni és a 21. század adta új kihívásokra választ adni.
Az alaptörvény és nemzetközi egyezmények is megfogalmaznak elvárásokat. Az új jogszabály legfontosabb eleme a perelőkészítés szabályozása. A jó perelőkészítés ugyanis meg tudja akadályozni a perek elhúzódását, a felek együttműködése, a bírói közrehatás elve mind hatással vannak a hatékonyságra - mondta a miniszter. A polgári perrendtartás koncepcióját a tárcánál külön munkacsoport dolgozta ki. Nagymértékben lehetett támaszkodni a Németh János professzor által vezetett bizottság tudományos megalapozó munkájára, így a kormány által létrehozott főbizottság már megtárgyalta és jóváhagyta a 2015 elején a kormány elé kerülő dokumentumot.
Külön, de összefüggő témakörként vetődik fel a közigazgatási bíráskodással, a munkaügyi eljárásokkal, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírói feladatok számbavétele. A közigazgatási bíráskodással kapcsolatban Trócsányi László kifejtette: mindenki az Alkotmánybíróságot (Ab) tartja a jogállam elsőszámú védelmezőjének, az emberek döntő többsége azonban a közigazgatással kerül napi kapcsolatba, ezért különösen fontos kérdés, hogy milyen a közigazgatás törvényes működése fölötti bírói kontroll. Hozzátette: amikor az Ab elé közigazgatási jellegű kérdések kerülnek, a testületnek sok esetben ténybíráskodást kellene végeznie, miközben a munkamódszere, az eljárásrendje nem erre épül.
Számos olyan terület van - a különböző hatósági díjak jogszabályban történő rögzítésétől kezdve a választási jogorvoslati ügyekig -, amelyeknek a közigazgatási bíráskodáshoz kell tartozniuk. A közigazgatási bíráskodás tekintetében a rendszerváltás óta félmegoldások születtek, ezért reméli, hogy még ebben a kormányzati ciklusban meg tudják oldani ezt a kérdést - mondta. A közigazgatási eljárási törvénnyel kapcsolatban további fő kérdésnek azt nevezte, hogy részletes szabályozásra van-e szükség vagy olyanra, amely csak általános előírásokat fogalmaz meg és a részletszabályokat az ágazatokhoz rendeli.
A munkaügyi eljárások esetében a munkavállalók és a munkáltatók jogai közötti egyensúly fontosságát emelte ki Trócsányi László. A bírák regisztratív feladatairól szólva pedig azt nevezte vizsgálandónak, hogy a bíróságok különös mérlegelést nem igénylő, inkább adminisztratívnak tekinthető feladatai átadhatók e más szerveknek úgy, hogy a törvényességi kontroll bírói szinten maradjon. A büntetőeljárási törvényről szólva a miniszter azt mondta: alapvető strukturális változásokra nincs szükség, de összhangba kell hozni a terheltek és az áldozatok jogait, valamint a vád és a védelem jogának is kiegyensúlyozottnak kell lennie.
A jövő évi feladatok közé sorolta Trócsányi László az igazságügyi szakértői és a végrehajtói rendszer külső kontrolljának megteremtését. Az igazságügyi szakértői rendszer megerősítésére annak érdekében van szükség, hogy a szakértők pártatlanságához ne férjen kétség, feladataiknak magas színvonalon, időben tudjanak eleget tenni. A végrehajtók feletti ellenőrzés új szabályainak alapjait az Országgyűlés már elfogadta, jelenleg miniszteri biztos felügyeli és értékeli a kamara és a végrehajtók munkáját. Március 1-jétől pedig az Igazságügyi Hivatal feladata lesz a végrehajtók elleni panaszok intézésének felügyelete és a végrehajtók rendszeres irodai működésének ellenőrzése lesz.
A koncepcionális feladatok mellett a miniszter kitért a napi szintű kodifikációs feladatokra vagyis arra, hogy a tárcának segítenie kell a társminisztériumokat a jogszabályalkotásban. Az elmúlt félévről szólva a devizahitelek kivezetését célzó négy jogszabályt emelte ki, és úgy értékelt, hogy a tárca bizonyította, képes nagy feladatok végrehajtására. Hozzátette: ez a minisztérium részéről kodifikációs szempontból lezárt ügy, a jövő év már az elszámolások időszaka lesz. Trócsányi László szerint jövőre az állampolgárok már a pénztárcájukon érzik, hogy jó és tisztességes megoldást választottak a helyzet rendezésére.
Szintén a kormányzati ciklus eddigi eredményei közé sorolta a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos vita lezárására irányuló megoldást. Az Alkotmánybíróság költségvetési kérdésekben való hatásköri korlátjának esetleges eltörlését firtató kérdésre azt mondta: válsághelyzet tette szükségessé a szabályozást 2010-ben, de szeretné, ha erről is egyeztetés lenne majd a kormányon belül, hiszen a vitás kérdéseket jobb itthon és nem külföldi fórumok előtt lezárni. A nagy közjogi átalakítások az Alaptörvény elfogadásával lezárultak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmi ág hatáskörei egyértelműek. A jövőbeni jogalkotási kérdésekre az Alaptörvény által meghatározott kereteken belül kívánnak megoldásokat találni - emelte ki Trócsányi László.
