Az IMF hitel feltételei és időtartama fontosabb, mint maga az összeg - elemzők
A felek megállapodtak abban, hogy Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban. A hitelkeret majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás így válaszolt: "a jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz".
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek azt mondta: egyelőre úgy tűnik, hogy a legszigorúbb IMF-hitelprogramot kapja Magyarország, ugyanakkor hozzáfűzte: inkább csak kiindulási alap, hogy a mostani egyeztetésen mit kért és mondott az IMF, ez később puhulhat. Kiemelte, hogy a valutaalap nyilvánvalóan konkrét lépéseket vár a magyar kormánytól a vitatott törvények kapcsán, és ha ezek megtörténnek, közeledhetnek az álláspontok a tárgyaló felek között, és az IMF sem lesz olyan szigorú.
Amíg azonban nincs elmozdulás magyar részről, addig az IMF is "köti az ebet a karóhoz". Úgy vélekedett, hogy a jövő héten - amikor Fellegi Tamás Európában folytatja előzetes egyeztető körútját - dőlhet el, hogy merre megy tovább a tárgyalási folyamat. Kuti Ákos a Fellegi Tamás és Christine Lagarde megbeszéléseit követő pénteki bejelentéseket inkább semlegesnek nevezte, megjegyezve, hogy a befektetők a most körvonalazódónál gyorsabb megállapodásra számítottak, így az ebből fakadó kisebb csalódás a jövő hét elején még éreztetheti hatását a piacokon. A vezető elemző szerint nem is annyira a hitel összege a lényeges, hanem hogy milyen feltételekkel és milyen típusú hitelhez jut majd Magyarország.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: egyelőre még arról szólnak a tárgyalások az IMF és Magyarország között, hogy mik a feltételei a hivatalos tárgyalások megkezdésének, és várható volt, hogy Magyarország számára a legszigorúbb ellenőrzéssel járó hitelkeret jöhet szóba, amelynek "megkérik az árát". Utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy ez nem is feltétlenül baj, mert Magyarországnak ugyanaz az érdeke mint az EU-nak és az IMF-nek, vagyis hogy egy fenntartható államháztartási hiány mellett fenntartható növekedési pályára álljon a magyar gazdaság.
A szakértő kiemelte, hogy a kormány is nagy erőfeszítéseket tesz az államháztartási hiány stabilizálására, ugyanakkor további lépésekre van szükség, például a különadók 2013-tól történő kivezetése miatt. Török Zoltán szerint a tárgyalások nehezek lesznek, de elengedhetetlen a megegyezés az IMF-fel és az EU-val. Kifejtette: a gazdaságpolitikai irányvonalat szorosan egyeztetnie kell a kormánynak az IMF-fel és az EU-val, ami jelentős változást jelent az elmúlt másfél év magyar hozzáállásához képest.
Hozzáfűzte: nemcsak gazdaságpolitikai, hanem más témák is szóba kerülnek a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként, a kormány pedig nincs abban a helyzetben, hogy "visszakérdezzen". Az elemző is úgy vélekedett, hogy elsősorban nem a hitel összege a fontos, hanem az időtartama. Ennek kapcsán Török Zoltán azt mondta: 2014 második negyedévéig biztosan eltart a program. Török Zoltán szerint 15-20 milliárd euró körüli összeg jelenthetne megfelelő biztonságot, de az sem nagy probléma szerinte, ha ennél kisebb lesz a hitelkeret, mivel ha már van megállapodás, akkor az garanciát jelent a piaci szereplők számára, és biztosítja az ország piaci finanszírozását. (MTI)
