Az MNB elnöke a kamatemelés mellett döntött volna

Az alapkamat 5,25 százalékos szinten tartására szavazott Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Neményi Judit. Az alapkamat 5,5 százalékra történő emelését javasolta Bihari Péter, Simor András, és 5,0 százalékra csökkentette volna Bánfi Tamás.

A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az MNB elnöke kamatemelésre, míg a két alelnök a kamat tartására szavazott. Az augusztus 23-i kamatdöntésnél a monetáris tanács tagjai már figyelembe vették a Magyar Nemzeti Bank új inflációs jelentését, amely szerint a korábban várt 4,9 százalék helyett az infláció idén átlagosan 4,7 százalék lesz, jövőre 3,5 százalék várható a májusi előrejelzésben közölt 3,0 százalékkal szemben.

2012-re 3,4 százalékra emelte inflációs prognózisát a jegybank a korábbi 2,9 százalékról. A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint a dezinflációs folyamat megtörésére lehet számítani. A testület tagjainak többsége úgy érvelt, hogy az inflációs pálya kedvezőbben alakulhat annál, mint amit a jegybanki szakértői stáb az inflációs jelentés alappályájában felvázolt, elsősorban azért, mert a kibocsátási rés nagyobb lehet, és hatása erősebben érvényesülhet az előrejelzésben foglaltaknál, így az infláció megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt - áll a most közölt jegyzőkönyvben.

A testület tagjai közül többen felhívták a figyelmet Magyarország kockázati megítélésének május kezdete óta tapasztalható romlására. A magyar devizakötvények német kötvényekhez viszonyított felára nagymértékben emelkedett, miközben a - Magyarország kockázatát is jelző - CDS-felárak regionális összehasonlításban is kedvezőtlenül alakultak. (CDS = credit default swaps - az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek.)

A kockázati felárak emelkedése különösen hosszabb időszakra visszatekintve egyértelmű - áll a jegyzőkönyvben. A monetáris tanács többségének megítélése szerint az elmúlt időszakban megfigyelt kedvezőtlen irányú folyamatok egyelőre nem indokolják a monetáris kondíciók szigorítását, azaz az alapkamat emelését. Egy esetleges kamatemelési ciklus megindításához a jelenlegi bizonytalan környezetben nem állnak rendelkezésre megfelelő információk, és kisebb hiba származik abból, ha a jegybank kiváró stratégiát követ, mintha indokolatlan szigorításba kezd - áll a kamatdöntésről szóló jegybanki jegyzőkönyvben.