Az OMV-Gazprom megállapodás és az európai energiapolitika
A mostani állás szerint a Déli Áramlaton 2017-re megérkezhet a földgáz Ausztriába, és onnan Európa többi részébe, főleg Németországba.
A Déli Áramlat eredetileg, még 2007-ben, olasz kezdeményezés volt, de az olaszok most a Transz-Adria gázvezetéket (TAP) részesítik előnyben - amelyen közép-ázsiai, azerbajdzsáni földgáz érkezhet Olaszországba -, miután az EU támogatta, szintén közép-ázsiai földgázra alapozott Nabucco-gázvezeték terv tavaly megbukott Azerbajdzsán vonakodása miatt. A Transz-Adria vezeték kockázata persze ugyanaz, mint a soha el sem kezdett Nabuccóé: lesz-e bele elég földgáz - nem vásárolja-e el az európai importőrök elől a Gazprom -, és ha lesz, nem lesz-e túl drága.
Mindenesetre, miközben az EU hivatalos politikája látszólag az energiafüggetlenség, mármint Oroszországtól, számos EU-tagország vállalatai és politikusai továbbra is az orosz földgázt tartják a legelőnyösebbnek. Ez megnehezíti, hogy az EU szankciókat alkalmazzon Oroszország ellen, válaszul az oroszbarát ukrán szakadárok moszkvai támogatására. Az Európai Bizottság felfüggesztette a Déli Áramlat szerződéseinek engedélyezési eljárását, miután Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet. A brüsszeli álláspont már előzőleg is az volt, hogy a szerződések minden bizonnyal nem felelnek meg a tulajdonra és a vezetékekhez való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályoknak. Ám most az osztrák-orosz szerződésről megkötői közölték, hogy az egy 2010-es kétoldalú megállapodáson, és nem pedig EU-beli egyetértésen alapul.
Az igazi kérdés az, hogy ha ilyen mérvű a széthúzás - sőt, a jogbizonytalanság -, akkor van-e egyáltalán közös energiapolitikája az EU-nak? Számos elemző szerint inkább kötélhúzás van. A kötél egyik végét azok húzzák, akik szerint az orosz földgáz a legelérhetőbb és a legolcsóbb Európa számára most és még évtizedekig, hacsak a függetlenségi törekvések nem kényszerítik az oroszokat arra, hogy másutt keressenek vevőt, főleg Ázsiában. A mostani helyzethez képest ez mindkét félnek előnytelen lenne, mert nagyon sokba kerülne. A kötél másik végét azonban éppen azok húzzák Európában, akik drágább alternatív energiaforrások megszerzésében, fejlesztésében érdekeltek. Számukra kapóra jött az ukrán válság, amennyiben rámutathatnak: Oroszország hajlamos visszaélni a helyzettel, remélve, hogy ukrajnai terjeszkedése büntetlen maradhat.
A német kormány egy nevének elhallgatását kérő tanácsadója a hét végén azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy Berlinben elégedettek az OMF és a Gazprom megállapodásával. „A Déli Áramlat ausztriai végpontja előnyös, és sokkal biztonságosabb a német ipar számára, mint egy olaszországi végpont” - magyarázta a tanácsadó.
A Déli Áramlatban a közvetlenül érintett országok szakvállalatain kívül beruházóként és fogyasztóként érdekelt az olasz ENI energiacég, az Électricité de France villamos művek és a német BASF vegyiművek is. A BASF-nek már van tapasztalata: részvényes az Északi Áramlatban is, együtt a szintén német E.ON Ruhrgasszal, a francia GDF-Suez energiacéggel és a holland Gasunievel. A Gazpromot is magába foglaló részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke Gerhard Schröder volt német kancellár. Az Északi Áramlat két párhuzamos ága 2011 és 2012 óta működik, Ukrajnát megkerülve szállítván orosz földgázt a Balti-tenger alatt egyenesen Németországba. Ez - Ukrajna elkerülése - a Déli Áramlat fő attrakciója is.
„A jelenlegi nemzetközi fejlemények ismét azt mutatják, hogy hosszú távon nem csak energiaforrásainkat kell sokoldalúbbá tennünk, hanem a kereskedelmi útvonalakat is. Ha a Déli Áramlat Ausztriában ér véget, akkor közelebb kerülünk ehhez a célhoz” - idézte Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági és energiaügyi miniszter nyilatkozatát a Reuters vasárnap. A Reuters tudomása szerint az osztrák fél kezdeményezte a megállapodást április elején, és a Gazpromnál siettek is a papírmunkával, ahogy csak tudtak.
Oroszország gazdasága jelenleg legalább annyira - ha nem még inkább - függ az európai energiaexporttól, mint az európai gazdaság az orosz importtól. Ebben a helyzetben az OMV-Gazprom megállapodás orosz részről mindenesetre üzenet Brüsszelnek, hogy az európai energiapiac még messze nem írhatja le Oroszországot, és üzenet Ukrajnának, hogy alkupozíciója - mint az orosz-európai energiakereskedelem tranzitországa - leértékelődik.
„A Déli Áramlattal Európa maga adja el Oroszországnak azt a kötelet, amellyel az felakaszthatja Ukrajnát” - mondta a Reutersnek a londoni Európai Energia- és Nyersanyag-biztonsági Kutatóközpont (EUCERS) elemzője, Frank Umbach. (MTI)
