Az USA nem csatlakozik újra a Nyitott Égbolthoz
Nevük elhallgatását kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a döntést Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettessel. A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy Oroszország továbbra is folyamatosan megszegi a szerződést, valamint hogy Moszkva viselkedése alapján nem partner a kölcsönös bizalomerősítésben.
Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt szerződésnek 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. A megállapodás lényege, hogy a csatlakozott országok engedélyezik a többiek számára, hogy fegyvertelen felderítő gépeik ellenőrző repüléseket hajtsanak végre a többi területe fölött. A szerződés rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtizedben több mint 1500 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.
A szerződésből tavaly novemberben kilépett az akkor még Donald Trump elnök vezette Egyesült Államok, mert kormánya azzal vádolta Moszkvát, hogy megsérti a szerződést, amit viszont Moszkva tagad. A kilépésre vonatkozó szándékát Washington már tavaly májusban jelezte.
Biden - akkor még mint elnökjelölt - bírálta Trump lépését, megfontolatlannak nevezte.
Oroszország ennek hatására januárban szintén bejelentette, hogy kilép a megállapodásból. Az orosz külügyminisztérium akkor az állította, hogy az amerikai kilépés komoly kárt okozott, mert felborította a részes államok érdekegyensúlyát, és aláásta a megállapodás bizalom- és biztonságerősítő szerepét. Moszkva nehezményezte, hogy Washington szövetségesei nem támogatták Moszkva javaslatait a szerződés életben tartására.
Oroszország arra kérte a Nyitott Égbolt szerződésben maradó államokat, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítsák egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és az orosz területekről készült légi felvételeket ne adják át a Pentagonnak.
Biden januári hivatalba lépése után elindította az amerikai kilépés felülvizsgálatát. Putyinnal való telefonbeszélgetése után a Kreml szóvivője azt mondta: a két elnök kifejezte készségét arra, hogy mindkét ország ismét csatlakozzon a megállapodáshoz.
A pozitív fejlemény ellenére egy héttel ezelőtt az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely hivatalos formába önti az ország kilépését a Nyitott Égbolt szerződésből. Az orosz parlament felsőháza pedig várhatóan június 2-án hagyja jóvá a kilépést, és amennyiben Vlagyimir Putyin aláírja az intézkedést, hat hónappal később az ország kilépése érvénybe lép.
A csütörtöki döntés azt jelenti, hogy az atomhatalmak között csak egy, az Új START fegyverzetellenőrzési szerződés marad érvényben, mégpedig 2026. február 5-éig.
Az amerikai tisztviselők tájékoztatása szerint Antony Blinken külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és más magas rangú amerikai tisztviselők az elmúlt héten már jelezték orosz kollégáiknak, hogy az Egyesült Államok döntést fog hozni a Nyitott Égbolt szerződésről. Blinken múlt héten, Izlandon találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Sullivan pedig hétfőn, Genfben találkozott Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával. Lapértesülések szerint az orosz fél ekkor egyezett bele hivatalosan a két elnök közötti csúcstalálkozó megrendezésébe.
A Putyin-Biden csúcstalálkozó az amerikai elnök kezdeményezésére június 16-án Genfben lesz. Célja a Kreml közlése szerint az orosz-amerikai kapcsolatok fejlesztésének és a hadászati stabilitás kérdéseinek megvitatása. A megbeszélésen a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint olyan nemzetközi problémák is napirendre kerülnek majd, mint a koronavírus-világjárvány és a különféle regionális konfliktusok.
