Mindenhol Magyarország a téma
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata pénteken kiemelte: Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint Magyarország előfeltételek nélkül kész tárgyalni a készenléti hitelmegállapodásról, ami a lap szerint annak a kimondatlan beismerése, hogy az ország elfogadja a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó feltételeket. A beszámoló szerint "a Budapestre nehezedő nyomás továbbra is erős". A WSJE kitért arra is, hogy az IMF és EU még nem közölte, kész-e a hivatalos hitelkeret-tárgyalásokra Magyarországgal.
A The Daily Telegraph című konzervatív napilapban Tibor Fischer író-publicista közölt cikket, aki, mint fogalmazott, belefáradt "a (Magyar)országgal szembeni általános tudatlanságba és arroganciába". Az "Orbán Viktort, Magyarország fenegyerekét, az eredmények alapján ítélik majd meg" című írásában megjegyzi, hogy az országról szóló sajtójelentések összekevertek dolgokat. Mivel a "választások egy kis országban" vagy "a kis ország új alkotmánya" címek nem keltenék fel az olvasók érdeklődését, ezért írnak inkább a "szélsőjobb erősödéséről" szóló címeket az újságokban. Hiába állítja a Fidesz vezetés "gyakorlatilag minden nap, nyolc év óta, hogy nem lesz dolga a Jobbikkal", mégis a "három roma EP-képviselővel rendelkező" kormánypártot azzal vádolják, hogy ne lenne elég távol tőlük. "Az ellenzék azért rikoltozik olyan hangosan" a demokrácia végéről, és azért "dobál sarat", mert nincs más lehetősége: nem csupán parlamenti jelenléte "elhanyagolható", de Orbán népszerűségét sem tudja kikezdeni. Hiába a kemény költségvetés, "Orbán és a Fidesz nemcsak vezetnek, hanem messze vezetnek a közvélemény-kutatásokban". Fischer szerint Orbán Viktor az egyetlen valóban népszerű politikus Magyarországon. A szerző a következő gondolattal zárja írását: "ha Orbán Viktornak sikerül kihúznia Magyarországot a gödörből, akkor ő lesz az utóbbi 150 év legnagyobb magyar politikusa; ha nem, akkor ő is visszakerül a tömegbe."
A The Economist pénteken megjelent kiadása két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. A tekintélyes brit hetilap szerkesztőségi írása szerint Orbán Viktor kormányfőt az új alaptörvény életbe lépése nyomán "hazai bírálói és külföldi barátai is" azzal vádolják, hogy új önkényuralom felé kormányozza országát. A miniszterelnök támogatói azzal érvelnek, hogy a kétharmados többség felhatalmazást ad a kormánynak nagy alkotmányos változtatásokra. Az írás szerint azonban a demokrácia nemcsak a választások megnyerését jelenti, és még a kétharmados többségnek sem szabadna feljogosítania a Fideszt a független intézmények feletti ellenőrzés magához ragadására. A folyóirat szerint az európai vezetőknek kellene "hangosan és egyértelműen" elítélniük Orbán Viktor antidemokratikus magatartását, azonban ebben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette át a vezető szerepet. A The Economist szerint a magyar kormányfőt a legjobban azzal lehetne letéríteni az önkényuralom felé vezető útról, ha megfenyegetnék, hogy kizárják az Európai Néppártból.
A The Economist másik pénteki írása szerint az ellenzék a "putyinizáció" felé vezető lépéseknek nevezi a kormány rendíthetetlen centralizációját, bár ez "túlzásnak tűnik". A Fidesz igazságos választásokon jutott hatalomra, az ellenzéki politikusokat nem ítélik börtönbüntetésre és nem verik meg őket, a nem állami média pedig "kegyetlenül bírálja" a kormányt. A lap "a Fideszen belüli ellenzékről" azt írta, hogy a pártvezetés "felvilágosultabb tagjait", mint például Navracsics Tibort, beemelték (a kormányba) és ők hallgatnak, Pokorni Zoltánt pedig "félrerakták".
A Financial Times pénteki kiadásának kommentárrovatában Philip Stevens, a londoni gazdasági napilap szemleírója "Putyinhoz méltó magyar puccs" címmel közölt írást. A cikk szerint Európának éppen elég válsága van ahhoz, hogy még egy "kisszerű zsarnokká vált" egykori magyar ellenzéki miatt is túl sokat aggódjon. Stevens szerint azonban ha nem figyelnek oda "a haladó antikommunista populista idegengyűlővé válására", azzal megismétlődne a Görögországgal kapcsolatban már elkövetett hiba, a kis európai országok problémái ugyanis nagyobb veszélyek előhírnöke lehet. A szerző szerint az EU-vezetőknek nyilvánosan kifejezésre kellene juttatniuk nemtetszésüket, második lépésként pedig a magyar kormánytagokat "kerülni kellene" a brüsszeli EU-értekezleteken. (MTI)
