Az előzetesen vártnál kisebb lett a 2009-es külkereskedelmi többlet
A külkereskedelmi mérleg 2009-ben 3,9 milliárd eurót mutatott, mely kevesebb, mint a februárban közölt előzetes adatban szereplő 4,57 milliárd eurós aktívum.
A 2009. január–decemberi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 3, az importban 1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a cserearány 1,8%-kal javult. A forint a főbb devizákhoz képest közel 13%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 12, a dollárhoz viszonyítva 18%-kal. A külkereskedelmi termékforgalom devizaárszintje az előző év azonos időszakától mintegy 10%-kal maradt el.
A külkereskedelmi termékforgalomban a kivitel háromötödét, a behozatal közel felét adó gépek és szállítóeszközök exportvolumene 15, az importé 18%-kal esett vissza 2009-ben. Az éven belül az első negyedévi közel 30%-os visszaesés fokozatosan mérséklődött, és a negyedik negyedévben az árufőcsoport kivitele már némileg növekedett, a behozatala pedig alig maradt el az alacsony bázisidőszaki szinttől. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesést 2009-ben a közúti járművek forgalmában mértük,
az export az előző évi szint kétharmadára, az import közel a felére esett vissza. A decemberi kivitel már 7%-kal nőtt, és a behozatal csökkenésének mértéke 16%-ra zsugorodott.
A tárgyidőszak egészét tekintve a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kereskedelme mindkét forgalmi irányban kismértékben nőtt. Ennél az árucsoportnál az első félévben közel 14%-os csökkenést, míg a másodikban több mint 20%-os volumenbővülést regisztráltunk mind a kivitelben, mind a behozatalban a bázisidőszaki szinthez képest.
A második legnagyobb részarányt képviselő feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2009. január–decemberben 9, illetve 16%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az évközi változás tendenciája hasonló volt, mint a gépek és szállítóeszközöké, azaz a csökkenés fokozatosan mérséklődött, és az export 2009 negyedik negyedévében enyhe növekedést mutatott 2008 azonos időszakához viszonyítva. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb visszaesést a vas és acél kereskedelmében
mértük, az exportvolumen közel egyharmadával, az importé 40%-kal csökkent.
A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kereskedelme a vizsgált időszakban mindkét forgalmi irányban szinten maradt. A műtrágya, valamint a műanyag-alapanyag exportvolumene a második félévben, illetve az importvolumen az utolsó negyedévben jelentős növekedést mutatott a 2008 azonos időszaki alacsony bázishoz viszonyítva. Az energiahordozók importvolumene 2009-ben közel egyötödével, az árszint 12%-kal esett vissza. Az utolsó negyedévben az árufőcsoport egészére már 15%-os importvolumen-bővülést regisztráltunk.
Éves szinten, az árufőcsoporton belül a természetes és mesterséges gázok behozatalánál mértük a legnagyobb volumencsökkenést, a kőolaj és kőolajtermékek esetében a visszaesés az átlagnál kisebb volt. A villamosenergia-behozatal viszont közel egyötödével meghaladta az előző évi szintet. 2009 negyedik negyedévében a természetes és mesterséges gázok esetében közel 20, a kőolaj és kőolajterméknél 8%-os, a villamos energia behozatalában pedig majdnem másfélszeres a növekedés a bázisidőszakhoz képest.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2009 első félévében még nőtt, a vizsgált időszak egészében alig változott. Az import volumene mind a négy negyedévben csökkent, ami éves átlagban így 7%-ot tett ki. A kivitelben a legnagyobb arányt képviselő gabona és gabonakészítmények árucsoportnál az év első felében jelentős növekedést, ezzel szemben a másodikban erőteljes csökkenést mértünk. Az élő állat, valamint a hús és húskészítmény forgalma mindkét irányban nőtt, továbbá az adóváltozással összefüggésben a dohány és dohányáru 2009 második és negyedik negyedéves behozatalának volumenbővülése volt kiugró.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2009-ben 11, illetve 18%-kal volt alacsonyabb, mint 2008-ban, a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2503 milliárd forintot ért el. A pozitív egyenleg a régi tagállamoknál több mint kétszeresére nőtt, az új tagállamok esetében viszont ötödével visszaesett. A mérleg javulását leginkább a holland, német és francia relációkban, míg a romlást Románia, Bulgária és Szlovákia vonatkozásában mutatkozott.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott 2009. évi kereskedelem import- és exportvolumene közel azonos mértékben (15–16%-kal) esett vissza; a passzívum 1378 milliárd forintot tett ki, 498 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2008-ban. Ezen belül az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 370 milliárd forinttal javult, amely elsősorban az orosz viszonylatú energiabehozatal visszaesésének eredménye. Az ázsiai országok vonatkozásában a passzívum 179 milliárd forinttal csökkent.
