Az előzetesnél is kissé magasabb lett az első negyedévi külker többlet
Az előzetes adatok szerint a negyedéves többlet 2,063 milliárd euró volt, a márciusi pedig 831 millió euró. A márciusi kivitel volumenének bővülése 13 százalékra lassult a megelőző két havi 21 százalékról, a behozatal dinamikája pedig 11,7 százalékra a februári 14,6, illetve a januári 23 százalékról. Az első negyedévi volumennövekedés az egy évvel korábbihoz képest a kivitelnél 18,1, a behozatalnál 16 százalék volt. Euróban számolva a márciusi exportbővülés 18,4 százalékra lassult az előző hónapok 26 százalékot meghaladó dinamikája után. Az import növekedése jelentősebben lassult: 16,1 százalékra a februári 20 és a januári 30 százalékot meghaladó ütem után.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest importban 6,2, exportban 5,9 százalékkal emelkedett. A cserearány 0,3%-kal romlott.
2011. január–márciusban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene 20, illetve 19%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalmának volumene több mint ötödével nőtt, mely elsősorban a mobiltelefon- és alkatrész-kereskedelem ázsiai relációban regisztrált dinamikus növekedésének köszönhető. Exportban a régi, importban pedig az új tagországokkal szembeni növekmény is jelentős volt. Az árucsoport másik meghatározó súlyt képviselő termékköre – a televízió és alkatrészeinek kivitele és behozatala ezzel szemben – némileg csökkent. Átlagot meghaladó mértékben bővült az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmának, továbbá a közúti jármű behozatalának volumene. A személygépkocsi- és alkatrészimport forintértéke így sem éri el a három évvel korábbi szintet.
A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 21, illetve 20%-kal bővült 2010 azonos időszakához képest. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene csaknem kétötödével, az importé mintegy negyedével nőtt. Az árucsoport országszerkezetét vizsgálva a behozatal koncentrált, a forgalom közel 80%-át a régi tagországokkal bonyolítottuk, ezzel szemben a kivitelben több országcsoport (új tagállamok 40, EU-n kívüli európai országok 28, EU-15 23%) is szerepet játszik. Számottevő a szakmai, tudományos ellenőrző műszer és a színesfém exportjának, valamint a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának volumennövekedése.
Az energiahordozók importvolumene az első negyedévben 8%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene mintegy 40%-kal visszaesett. A csökkenés egyrészt a gáz világpiaci árának alakulása, másrészt februártól a stratégiai készletek felhasználása miatt következett be. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene közel negyedével
bővült az alacsony bázishoz viszonyítva.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2011. január–márciusban 10%-kal, az importé 16%-kal növekedett. A kivitel mintegy harmadát képviselő gabona és gabonakészítmény exportvolumene az árak közel másfélszeres emelkedése mellett alig haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az árucsoporton belül ellentétesen alakult a két fő termék exportja, míg a kukoricakiszállítások mennyisége 40%-kal nőtt, a búzáé kevesebb mint felére csökkent. Átlagot meghaladó mértékben növekedett
a hús és húskészítmény (sertéshús), a tejtermék és tojás, valamint a kávé, tea, kakaó, fűszer mindkét irányú forgalmának volumene.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első negyedévében 16, illetve 19%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 117 milliárd forinttal javult, ennek csaknem négyötöde az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, nagyrészt a gyógyszerforgalom növekményének köszönhetően.
Dinamikusan, 27%-kal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11%-kal haladta meg a bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló mobiltelefon-kivitel jelentette, míg az import mérsékeltebb növekedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 260 milliárd forint volt, 57 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.
