Az első negyedévben 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés éves szinten
A most nyilvánosságra került adat megegyezett az előzetesen közzétettel. Februárban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatástól megtisztított index akkor is megegyezett a kiigazítatlannal. Januárhoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index februárban 1,5 százalékkal csökkent. Egy évvel korábban, tavaly márciusban az ipari termelés korrekciók nélkül 15,6 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 19,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig szezonálisan és munkanap-tényezővel kiigazítva 4,7 százalékkal emelkedett.
Az ipari termelés márciusi, 2,8%-os – az előző havi adathoz képest kisebb mértékű – növekedésében bázishatás érvényesül: 2009 első félévében, márciusban volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari export 2010 első három hónapjában 12,5, márciusban 9,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Márciusban az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év harmadik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint egynegyedét képviselő járműgyártás exportvolumene az átlag felett, 15,3%-kal nőtt. A másik hasonló súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának kivitele kisebb mértékben, 3,6%-kal emelkedett.
Az ipar január–márciusi belföldi értékesítése 9,3, a márciusi 7,3%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első három hónapjában 7,5, márciusban 4,6%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól, ez nagyrészt a lakossági és a beruházási kereslet visszaesésével függ össze.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 márciusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 4,1%-kal nőtt. A csekély súlyú bányászat volumene 27,9%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, ebben a magas bázis is szerepet játszott. Az év harmadik hónapjában az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,1%-kal csökkent.
2010 márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben volumenbővülés figyelhető meg. A jelentősebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás kibocsátása 14,4%-kal nőtt; ezen belül a motor- és alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés mértéke, mint a közúti gépjármű gyártásában.
A közel azonos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kisebb mértékben, 5,4%-kal emelkedett. Az alágon belüli bővülés hajtóerejét az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletélénkülés jelentette. Az előző hónappal ellentétben a harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,6%-kal haladta meg a 2009. márciusit, most nagyrészt az alág összes értékesítésének egyharmadát adó kivitel emelkedése következtében.
Másfél év után először mutatott növekedést (6,2%) a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása. Az alág jobb teljesítményéhez elsősorban az alapanyaggyártás járult hozzá. Átlagon felüli volumenbővülés figyelhető meg a kisebb súlyú alágak közül a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység alágban (21,5%), valamint a vegyi anyag, termék gyártásában (11,9%) is, nagyrészt az értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.
2010 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 0,9%-kal csökkent 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 0,3%-kal nőttek, az új belföldi rendelések ezzel szemben 8,3%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 17,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2010 első három hónapjában (8,6%-os létszámcsökkenés mellett) 14,7%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
2009 azonos időszakához viszonyítva 2010 első három hónapjában Magyarország hét régiója közül termeléscsökkenést csupán a Közép-Dunántúlon (0,1%) regisztráltunk. A legnagyobb mértékű volumenbővülés a Nyugat-Dunántúlon (12%) figyelhető meg.