Az ingatlanok mindössze 3,59 százaléka felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak

Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021 január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka. A jegybank mindemellett támogatja a klímabarát pénzügyi termékek terjesztését az ingatlanok energiahatékonyságának javítása érdekében a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelek után. Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.

Az ingatlanok mindössze 3,59 százaléka felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak

Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos

Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új ingatlan épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású. A hazánkban található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben 2,69 százalékot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben. Bár 57 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184 százalékos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
 
„Véleményem szerint még az e-statisztikák által visszaigazolt 3,59 százaléknál is kevesebb ingatlan felel meg jelenleg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet (BB besorolást) az ingatlanállomány kevesebb mint 1 százaléka teljesíti valójában.

Mindazonáltal határozottan optimista vagyok az új épületenergetikai szabályokkal kapcsolatban, ugyanis nyugat-európai mércével tekintve is korszerű, szemléletében modern előírásokat tesznek kötelezővé” – mondja Gali András.

Mennyi adót kell fizetni ingatlan értékesítésekor? ITT kiszámolhatja!

Előbb-utóbb minden ingatlan sorra kerül

„Sokan nem tudják, az energetikai tanúsítványokat nem csak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nem csak újépítésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érintő felújítás.
 
Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon beül várható érdemben változás. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy számottevően gyorsíthat ezen a folyamaton, ha az energiatudatos gondolkodásmód a lakásfelújításoknál is megjelenik. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot – legyen szó akár régi, akár új épületről. Így, bár az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszútávon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedésére számítok” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.

Mit és mikor újítunk fel?

A KSH felmérése szerint a leggyakoribb felújítás-típus a belső festés, az otthonokat átlagosan 12-13 évente festik újra. Mindemellett a vizsgált lakások közel felében a burkolatokat és a nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést, illetve a külső burkolatokat mindössze a teljes állomány 20-25 százalékában hozták rendbe ugyanebben az időszakban. Ezek felújítása tehát, a tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetően 40-50 évente történik meg. A felújítási szokásokban nem tapasztalható jelentős eltérés regionális viszonylatban. A nagyvárosok és a kisebb települések között mindössze minimális eltérések tapasztalhatók. A gépészeti felújítások, valamint klíma beszerelések gyakoribbak Budapesten, míg a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokra jellemzőbb.
 
„Egy megfelelő energetikai felépítésű otthon hosszútávon megtérül, példának okáért a rezsiköltségeken, már felújításkor is. Az a tapasztalatom, hogy az emberek Magyarországon a környező országokhoz képest sajnos sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a minőségi nyílászáró kiválasztására, noha egy épület legnagyobb hővesztesége ezeken keresztül keletkezik.

Pedig ma már nem kell választanunk az esztétikum és a funkció között, nem kell kompromisszumokat kötnünk. A dizájn Oscar-díjas Elegant profilok például passzívházakhoz is alkalmas hőátbocsátási értékkel bírnak, mindemellett újrahasznosított alapanyagból készülnek” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.

Az építőipar a felújítások felé tolódik

A Magyar Nemzeti Bank lakáshitelekkel kapcsolatos 2019 január–áprilisi időszakra vonatkozó adatai szerint 78 százalékban még mindig használt ingatlanokra veszünk fel kölcsönöket, a hitelek 11,2 százalékát újépítésű lakásokra, 10,8 százalékát pedig lakások bővítésére fordítjuk. Az EUROCONSTRUCT tavalyi, 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzései szerint az építőipar növekedési üteme lassulni fog 2020-ban, valamint az építési trendek terén is átrendeződés várható. Az elmúlt öt évben erősen gyarapodó újépítések után idén a felújítási piac kilátásai tűnnek kedvezőbbnek[1]. Mintegy 21 500 lakás épülhetett tavaly Magyarországon, ez a volumen 16 000 lakásra eshet vissza az idei évben. 2021-2022-ben pedig mindössze 12-13 000 új lakást lát reálisnak egy független elemzés a hazai piacon. A gazdasági, szabályozási és termékfejlesztési trendek tehát egyaránt kedvezően hathatnak az energetikai fókuszú és egyben értéknövelő felújítások számára üzleti megfontolások alapján az újépítések mellett.


KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:

- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?

Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?

Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?

Hozzászólások

Élre törtek az első lakásvásárlók - Duna House Barométer július

A júliusi ingatlanpiaci adatok is megerősítik azt a gyors visszazárást és a folyamatos emelkedést, amit a Duna House meglátása szerint már nem csak az elhalasztott kereslet okozta szükségszerű tranzakciók, hanem a változó igények és az ezeken alapúló plusz vásárlások is okozzák.
2020. 08. 13. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új pihenési szokásokat hozhat a kiadó nyaralók iránt megugró kereslet

Lényegében betörtek az albérletpiacra a nyaralók az idén: a Balaton és a Velencei-tó közelében lévő kiadó házak és nyaralók iránti kereslet az év első négy hónapjában alig tért el a tavalyitól, ám májusban és júniusban viszont 70, illetve 50 százalékkal nőtt. A Balatonnál az északi parton lévő kiadó ingatlanokért júniusban és júliusban átlagosan 250 és 240 ezer forintot kellett adni egy hónapra, a déli parton lévőkért pedig 200-220 ezer forintot. A koronavírus-járvány következtében felértékelődő tóparti szálláshelyek miatt a jövőben még tovább növekedhet a hosszabb távú, 1-2 vagy akár 3 hónapra bérelhető nyaralók iránti kereslet.
2020. 08. 13. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A vártnál erősebben nőtt a francia ipar termelése

Jelentősen, a vártnál erősebben nőtt az ipari termelés Franciaországban júniusban az előző hónaphoz képest, de a koronavírus-járvány kirobbanása előtti szinttől továbbra is messze áll.
2020. 08. 08. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kedvező változásnak örülhetnek a lakáshitelt felvevők

A lakáshitelpiac a járványhatás ellenére tartja magát, az első félévben 445 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ez mindössze 3 százalékos csökkenést, gyakorlatilag stagnálást jelent éves összevetésben. A piaci feltételekkel igényelhető lakáshitelek összege az első félévben 10 százalékkal 365 milliárd forintra csökkent. Az államilag támogatott lakáshiteleknél viszont - részben a tavaly júliusi bővítésnek köszönhetően - 73 százalékkal 77 milliárd forintra emelkedett a szerződéses összeg. Az új lakáshitelek piacán a kockázatos, változó kamatozású lakáshitelek továbbra is marginális szerepet játszanak, a fix kamatozásúak vannak abszolút fölényben. Kedvező, hogy utóbbiak átlagkamata is jelentősen csökkent egy év alatt.
2020. 08. 07. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Meddig zuhannak vajon a belvárosi ingatlanárak?

A koronavírus térhódítása egy csapásra véget vetett az évek óta tartó budapesti ingatlan-áremelkedésnek. Bár bizonyos jelei már 2019-ben is megvoltak annak, hogy a felívelés kezd a végéhez érni, és fordulni fog a kocka, erősödik a vevők alkupozíciója, de a COVID-19 első hullámra alaposan felgyorsította ezt a folyamatot.
2020. 08. 07. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi idő alatt lehet eladni egy panellakást!

A panellakások értékesítési ideje a tavalyi átlagnak a negyedével nőtt, az idén és elérte a 88 napot, ennek ellenére továbbra is ez az ingatlantípus értékesíthető a leggyorsabban - közölte az Otthon Centrum szerdán az MTI-vel.
2020. 08. 06. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Zuhanykörkép: Az év legtrendibb zuhanykabinjai

Egy gyors frissítő tusolás, vagy ácsorgás az esőztető rózsa alatt, kifejezetten üdítő érzés nyáron. A zuhanykabinoknak is megvannak a különböző változatai, manapság szerencsére már nem kell túl nagy kompromisszumokat kötnünk, hogy valóban olyan legyen a tusolónk, amilyennek szeretnénk. Az újHÁZ Centrum szakértői bemutatják az idei év legtrendibb zuhanykabinjait.
2020. 08. 05. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A hivatalos adatok szerint már a koronavírus előtt új pályára állt a lakáspiac

Hat év folyamatos emelkedés után tavaly csökkent a lakáspiaci adásvételek száma, és az első negyedévben is hanyatlás történt. Az árak emelkedése az idei első negyedévben - éves szinten - 4,8 százalékra lassult, negyedéves összevetésben minimális emelkedés, gyakorlatilag stagnálás látható. Igaz, az idei első negyedév adatait még nem lehet véglegesnek tekinteni és a koronavírus-járvány lakáspiaci hatásai sem látszanak még. Az ingatlan.com elemzése szerint a kínálati lakásárak 10 százalékkal magasabbak a hivatalos statisztikákban szereplő tényleges eladási áraknál, de szorosan együtt mozognak velük. Augusztus elején Budapesten 713 ezer forintnál tartott a használt lakások átlagára. Az országos rangsorban Debrecen volt a második 452 ezer forinttal, majd Székesfehérvár és Veszprém következik 436-436 ezer forinttal. A legolcsóbb városok közé tartozik Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján.
2020. 08. 04. 06:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Az év legerősebb hónapját zárta az ingatlanpiac

A Duna House közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint 2020 júliusában, országosan 13 215 ingatlan adásvétel bonyolódott, valamint 60-65 milliárd forint közötti szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
2020. 08. 04. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Extrém színvilág a 60-as évektől kialakított paneltengerben

Hazánkban a lakóépületek 13%-a ipari panel technológiával készült a 60-as és 80-as évek között. Azon túl, hogy a bennük lakó több mint 1,1 millió ember mindennapi hangulatára is hatással vannak a felhasznált homlokzati színek, az országszerte több mint 530 ezer panelháznak kiemelt szerep jut a városképek kialakításában. De vajon milyen szempontok alapján nyerik új kinézetüket ezek a monumentális épületek?
2020. 08. 03. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Építési engedélyek, lakásépítések az első félévben - ábrán mutatjuk!

Használatba vett lakások száma; Kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma
2020. 08. 03. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Amit tudni kell a lakásbérleti szerződésről

A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, és bár jogász közreműködése nem kötelező, érdemes megfontolni - mondta Asbóth-Hermányi Lőrinc közjegyző az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.
2020. 08. 02. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A rozsdaövezeti beruházásokban bíznak a lakóingatlan-fejlesztők

Az év első felében is folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése, valamint az építendő lakások számának csökkenése. A KSH csütörtökön kiadott gyorstájékoztatója szerint a január-júniusi időszakban 34%-kal több lakás épült, mint egy évvel korábban, míg a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 32%-kal csökkent.
2020. 08. 01. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ugrásra készen várják a fővárosi újlakás-piac szereplői a rozsdaövezeti szabályozást

Legkésőbb szeptemberben megjelenhet az elhagyott ipari területek felszámolását segítő, az azonnali rozsdaövezeti akcióterületeket kijelölő kormányrendelet, amitől a beruházók az újlakás-piac élénkülését, a vevők pedig az árak mérséklődését várják. Az OTP Ingatlanpont szakértője a legfrissebb OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai alapján a 2020 első félévét jellemző folyamatok ismertetése mellett azt is bemutatja, hogy az új szabályozás hol és milyen változásokat indíthat el a fővárosban.
2020. 08. 01. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Bővült az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek köre

Az ingatlanpiac dinamikusan fejlődő és egyre fontosabb szegmensét jelentik a különböző ingatlan kiállítások és házépítő versenyek. Ezek az események innovációs és marketing szempontból is jó lehetőséget teremtenek a piaci szereplők számára technológiai felkészültségek fejlesztésére és bemutatására, ügyfélkörük bővítésére.
2020. 07. 31. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az áfakulcs jelentősen befolyásolja a lakáspiacot

Az új lakások számának növekedését a még 5 százalékos áfával vásárolt otthonok használatbavételének tulajdonítják, a tervezett építkezések csökkenését pedig a kedvezményes kulcs kifutásával magyarázzák az MTI-nek nyilatkozó szakértők a KSH adatait kommentálva. A rozsdaövezetek szeptemberre várható kijelölésétől várják az építkezések fellendülését.
2020. 07. 30. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mérséklődik a lakásépítési kedv

Az első félévben 8697 új lakás épült, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 475 volt, 32 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2020. 07. 30. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre olcsóbbak a nagyvárosi garzonok

A garzonlakásokért Budapesten átlagosan jelenleg 27 millió forintot kell adni, 1 millióval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Ha a 317 ezer forintos fővárosi átlagfizetés 35 százalékát fordítja valaki hiteltörlesztésre, akkor a legkedvezőbb, legbiztonságosabb lakáskölcsönök segítségével 17 millió forintot kaphat. Az egyetemvárosok közül Miskolcon 10 millióba kerülnek a garzonok, Győrben 19,9 millió forintba. Ezeknél a megyei átlagbér egy 10-14 milliós lakáshitelre is elég lehet, de más feltételeket is teljesíteni kell. Az egyetemvárosokban és Budapesten a hitelből vásárlóknak legalább 3-5,4 millió forintos önrészre van szükségük egy garzonlakás megvételéhez.
2020. 07. 29. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Így csökkent az építőipar az első öt hónapban

Az első öt hónapban 5,6 százalékkal volt kisebb az építőipar teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához képest - mondta az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
2020. 07. 29. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Rekordszintű albérletkínálat várja a diákokat

Idén rekordszintű albérletkínálat várja a felsőoktatásba felvételt nyert hallgatókat - közölte az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hétfőn az M1 aktuális csatornán.
2020. 07. 28. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások: