Az ingatlanok mindössze 3,59 százaléka felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak
Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos
Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új ingatlan épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású. A hazánkban található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben 2,69 százalékot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben. Bár 57 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184 százalékos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
„Véleményem szerint még az e-statisztikák által visszaigazolt 3,59 százaléknál is kevesebb ingatlan felel meg jelenleg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet (BB besorolást) az ingatlanállomány kevesebb mint 1 százaléka teljesíti valójában.
Mindazonáltal határozottan optimista vagyok az új épületenergetikai szabályokkal kapcsolatban, ugyanis nyugat-európai mércével tekintve is korszerű, szemléletében modern előírásokat tesznek kötelezővé” – mondja Gali András.
Mennyi adót kell fizetni ingatlan értékesítésekor? ITT kiszámolhatja!
Előbb-utóbb minden ingatlan sorra kerül
„Sokan nem tudják, az energetikai tanúsítványokat nem csak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nem csak újépítésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érintő felújítás.
Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon beül várható érdemben változás. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy számottevően gyorsíthat ezen a folyamaton, ha az energiatudatos gondolkodásmód a lakásfelújításoknál is megjelenik. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot – legyen szó akár régi, akár új épületről. Így, bár az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszútávon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedésére számítok” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.
Mit és mikor újítunk fel?
A KSH felmérése szerint a leggyakoribb felújítás-típus a belső festés, az otthonokat átlagosan 12-13 évente festik újra. Mindemellett a vizsgált lakások közel felében a burkolatokat és a nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést, illetve a külső burkolatokat mindössze a teljes állomány 20-25 százalékában hozták rendbe ugyanebben az időszakban. Ezek felújítása tehát, a tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetően 40-50 évente történik meg. A felújítási szokásokban nem tapasztalható jelentős eltérés regionális viszonylatban. A nagyvárosok és a kisebb települések között mindössze minimális eltérések tapasztalhatók. A gépészeti felújítások, valamint klíma beszerelések gyakoribbak Budapesten, míg a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokra jellemzőbb.
„Egy megfelelő energetikai felépítésű otthon hosszútávon megtérül, példának okáért a rezsiköltségeken, már felújításkor is. Az a tapasztalatom, hogy az emberek Magyarországon a környező országokhoz képest sajnos sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a minőségi nyílászáró kiválasztására, noha egy épület legnagyobb hővesztesége ezeken keresztül keletkezik.
Pedig ma már nem kell választanunk az esztétikum és a funkció között, nem kell kompromisszumokat kötnünk. A dizájn Oscar-díjas Elegant profilok például passzívházakhoz is alkalmas hőátbocsátási értékkel bírnak, mindemellett újrahasznosított alapanyagból készülnek” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.
Az építőipar a felújítások felé tolódik
A Magyar Nemzeti Bank lakáshitelekkel kapcsolatos 2019 január–áprilisi időszakra vonatkozó adatai szerint 78 százalékban még mindig használt ingatlanokra veszünk fel kölcsönöket, a hitelek 11,2 százalékát újépítésű lakásokra, 10,8 százalékát pedig lakások bővítésére fordítjuk. Az EUROCONSTRUCT tavalyi, 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzései szerint az építőipar növekedési üteme lassulni fog 2020-ban, valamint az építési trendek terén is átrendeződés várható. Az elmúlt öt évben erősen gyarapodó újépítések után idén a felújítási piac kilátásai tűnnek kedvezőbbnek[1]. Mintegy 21 500 lakás épülhetett tavaly Magyarországon, ez a volumen 16 000 lakásra eshet vissza az idei évben. 2021-2022-ben pedig mindössze 12-13 000 új lakást lát reálisnak egy független elemzés a hazai piacon. A gazdasági, szabályozási és termékfejlesztési trendek tehát egyaránt kedvezően hathatnak az energetikai fókuszú és egyben értéknövelő felújítások számára üzleti megfontolások alapján az újépítések mellett.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
