Az olasz parlament alsóháza megszavazta az új választási törvényt
A római képviselőház 334 igen, 61 nem szavazattal és 4 tartózkodással hagyta jóvá a Matteo Renzi miniszterelnök által szorgalmazott választási reformot. Az Italicumnak nevezett új törvénycsomag az ellenzéki pártok támogatása nélkül született meg. A Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI), az Északi Liga, a jobboldali Olasz Testvérek (Fdi) és az 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselői szavazáskor kivonultak az ülésteremből. Nemmel szavazott a Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt (PD) baloldali szárnya.
Matteo Renzi Twitter-üzenetben üdvözölte a törvény megszületését: "betartottuk az ígéretünket, Olaszországnak nincsen szüksége azokra, akik mindig nemet mondanak" - írta. A szavazás előtt az olasz miniszterelnök úgy fogalmazott: az utóbbi hetven évben 63 kormány váltotta egymást és egyik sem tudta keresztülvinni azokat a reformokat, amelyek most végre megkezdődtek. "A következő választástól az olasz kormány öt éven át a helyén marad" - hangsúlyozta Matteo Renzi. A bírálók szerint a választási törvény éppen azért nem demokratikus, mivel túl nagy hatalmat biztosít a győztes pártnak.
Renato Brunetta, a FI képviselőházi frakcióvezetője az olasz demokrácia gyászos fejezetének nevezte az új választási törvény megszavazását. Kijelentette: Matteo Renzi egyedül akarja vezetni Itáliát. A PD baloldali szárnyának vezető politikusa Stefano Fassina szerint ez a választási törvény rosszabb, mint a korábbiak. Olaszország több mint húsz éve várt új választási törvényre. Az utolsó jelentős választási reform (Mattarellum) 1993-ban született, és a jelenlegi államfőről, Sergio Mattarella jogászról nyerte a nevét. A képviselőház mostani szavazata az utolsó fordulója volt a választási reformról tavaly március óta tartott parlamenti voksolásoknak. A szenátusban már jóváhagyott törvény - amelyet még alá kell írnia az olasz elnöknek - 2016-ban lép életbe.
A reform lehetővé teszi majd, hogy a választásoknak egyértelmű győztesük legyen, a győztes politikai erő biztos parlamenti többséget szerezhessen, és ezáltal erősödjön a kormány stabilitása. A jövő júliusban tartandó parlamenti választásokon a legalább 40 százalékot megszerző párt vagy több pártból álló lista a 630 fős képviselőházban 340 mandátumot kap, vagyis automatikus többséget. Ha senki sem szerez legalább negyven százalékot, akkor a két legtöbb szavazatot kapott erő között második fordulót tartanak és a második forduló győztese kap 340 mandátumot. A parlamentbe való bejutás küszöbét 3 százalékban szabták meg. A római parlament 2016-tól egykamarás lesz, a 100 főre csökkentett szenátus elveszíti törvényalkotói hatáskörét. (MTI)
