Az uniós források hiánya miatt nőtt a hiány

Az idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra emelte meg az idei államháztartási deficitet, így az első kilenc havi hiány 7 százalékkal haladja meg az egész évre tervezettet.
    

A tárca adatai szerint a 2015. szeptemberi deficit 39,7 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 14,2 milliárd forintos többlettel szemben. A most közölt részletes számok megegyeznek a hónap elején publikált előzetes adatokkal.
    

A központi költségvetés 1006,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,1 milliárd forintos szufficittel zártak.
    

2014. szeptember végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 844,6 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszaka közötti különbség elsősorban az uniós források beérkezésének eltérő alakulásából fakad - emelte ki az NGM.
    

Hozzáfűzik: a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 407 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, ez egyrészt az évente változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Unió Bizottsága által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye. A következő időszakban azonban - konkrét bizottsági döntések alapján - több száz milliárd forintos uniós transzfer várható, így jelentősen csökken a bevételi elmaradás. Az uniós források jelenlegi elmaradása az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, tekintve, hogy az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatók. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 190 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat, ami a felfutó kifizetéseknek köszönhető.
    

Az NGM kitér arra is, hogy az idén szeptemberi 39,7 milliárd forintos deficit és a tavaly azonos időszaki 14,2 milliárd forintos többlet közötti különbség is alapvetően az uniós bevételek és kiadások eltérő alakulásából következett. Az idei szeptemberi kiadásokat azonban mérsékelte, hogy a Magyar Államkincstár a zökkenőmentes iskolakezdés érdekében már augusztus végén átutalta a szeptemberi családtámogatások, valamint a fogyatékossági támogatás és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése kifizetéséhez szükséges fedezetet.
    

Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, amely - figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és a szeptember végi tényadatokat is - továbbra is reális - áll az NGM közleményében.
    

A központi költségvetés szeptember végi halmozott bevételei az előző év azonos időszakához képest több mint 130 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok lényegesen elmaradó uniós bevételei miatt. A kiadások ugyanitt több mint 160 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabb összegben, mint a tavalyi azonos időszakban. A két év összehasonlítását befolyásolta az a tény is, hogy tavaly szeptember végéig fizettek ki a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében 68,7 milliárd forint törlesztési célú támogatást.
    

A nettó kamatkiadás január-szeptemberben 677,1 milliárd forintot tett ki, mintegy 21 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.
    

Az adóbevételeket részletezve az NGM kifejti: a személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első kilenc hónapjában 1252,1 milliárd forint volt, 67,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Január-szeptemberben a költségvetésnek 4018,2 milliárd forint bruttó általános forgalmi adó bevétele keletkezett, amely a 2014 azonos időszaki bevételt 254,8 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal múlta felül.
    

Társasági adóból az év első kilenc hónapjában 232,9 milliárd forint bevétel folyt be,  52,9 milliárd forinttal, csaknem 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel az év első kilenc hónapjában 712,8 milliárd forint volt, ami éves szinten 47,5 milliárd forintos, 7,1 százalékos növekedést jelent. Az üzemanyagoknál 418,9 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett; ez 37,7 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél.
    

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek legnagyobb részét képező szociális hozzájárulási adóból és járulékokból 2258,9 milliárd forint származott, ami az éves előirányzat 75,4 százaléka.
    

Az egyéb központosított bevételekből szeptember végéig összesen 272,6 milliárd forint bevétel teljesült, amely közel 45 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. E bevételek között jelennek meg például az elektronikus útdíjból származó bevételek, a hulladéklerakási járulékok, a környezetvédelmi termékdíjakból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.
    

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron szeptember végéig a központi költségvetésnek 111,4 milliárd forint bevétele származott, amely közel megegyezik a 2014. év azonos időszakának bevételével.
    

A költségvetési szervek kiadásai az első kilenc hónapban 2985,4 milliárd forintot tettek ki, 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az év első kilenc hónapjában a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásaiból a kedvezményezettek részére összesen 1633,6 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely az előirányzat 65,1 százaléka.