Az üzemanyagárak megugrása növelte az inflációt
A jegybank által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók is többnyire mérséklődtek az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,3 százalékponttal 3,1 százalékosra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal 3,2 százalékkal csökkent, míg a ritkán változó áru termékek inflációja változatlanul 3,8 százalékon maradt.
Az üzemanyagárak a kőolaj világpiaci árának emelkedésével párhuzamosan nőttek az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok éves inflációjának kétszámjegyű emelkedésében pedig a tavalyi árcsökkenés bázishatása is jelentős szerepet játszott.
Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte - tette hozzá ezúttal is az MNB elemzése.
Az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb átárazás valósult meg, míg tavaly szeptembertől a dezinflációs hatások erősödésével párhuzamosan az év utolsó hónapjaiban általánosan alacsonyabb árdinamika volt jellemző. Jelenleg az infláció alakulását az üzemanyagárak emelkedése határozza meg - állapította meg a jegybank.
Márciusban a tartós iparcikkek árindexe az előző hónaphoz képest csökkent, míg a nem tartós iparcikkek árindexe kismértékben emelkedett. A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőttek. A korábbi évek átlagánál alacsonyabb árváltozást főként a mobiltelefon, internet árak csökkenése okozta - tette hozzá az MNB.
Az élelmiszerek inflációja tovább mérséklődött márciusban. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez döntően a burgonya, illetve a friss zöldségek, gyümölcsök járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek körében a feldogozott hústermékek és a tejtermékek visszafogottabb árváltozása magyarázza az infláció csökkenését.
