Azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak?
Paczolay Péter elmondta: már többször tárgyalták a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó indítványokat, és még augusztusban is napirenden lesz, ám azt nem tudja megmondani, hogy a döntés mikorra készül el. A tervezet tartalmára vonatkozó kérdéseket az elnök azzal hárította el, hogy Alkotmánybíróságon (Ab) folyamatban lévő ügyről nem adnak felvilágosítást. Az origo hírportál információja szerint a tervezet kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak.
Az origo "az ügyhöz közel álló alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrásoktól" úgy értesült, hogy elkészült egy alkotmánybírósági határozattervezet a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvényről. A tervezetről még folynak viták, de az jelenlegi formájában kimondja, hogy semmis a kormány kezdeményezésére a parlament által októberben elfogadott törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól.
Ha valóban megszületik ez a döntés, akkor azok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra akik magán-nyugdíjpénztári tagok maradtak - írta a hírportál. Az origo szerint az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Így a jelenlegi, Ab által vizsgált törvény alapján hiába fizeti be a munkáltató a közterhet - nyugdíjhozzájárulást -, alkalmazottja még nem lesz jogosult állami nyugdíjra.
Ezzel összefüggésben az Ab tervezete kimondaná, hogy az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve. Az origo szerint az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet, ha az Ab kimondaná a szóban forgó törvény két megtámadott pontjának semmisségét. Ezzel a döntésével az Ab felszólítaná a parlamentet, hogy alkosson az alkotmánynak megfelelő új törvényt, illetve korrigálja a részben hibás hatályos jogszabályt.
Bár még vannak viták a határozattervezetről, a döntés az origo szerint már augusztus utolsó napjaiban megszülethet, aminek azért lehet jelentősége, mert szeptember 1-jén csatlakozik a testülethez a parlament által nemrég megválasztott öt új alkotmánybíró. A nyugdíjpénztári átlépéseket kikényszerítő törvényt már decemberben többen megtámadták az Ab-n, a testületnek az tartott sokáig, hogy eldöntse, van-e egyáltalán jogalapja foglalkozni az üggyel. A kormány által kezdeményezett és a parlament által korábban elfogadott alkotmánymódosítás több ponton is szűkítette az Ab jogköreit. Végül a testület úgy döntött, hogy továbbra is van joga dönteni a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványokról - írta az origo, megjegyezve, hogy "azóta felgyorsultak a folyamatok".
A hírportál szerint amennyiben az Ab a határozattervezetnek megfelelően hozza meg döntését, úgy megszűnhet az a magánpénztárakban maradó mintegy 100 ezer tagra vonatkozó megkülönböztetés, amely szerint a pénztártagok által befizetett nyugdíj hozzájárulásért cserébe nem kapnak állami időskori nyugellátást. Ha azonban ilyen döntés születne, akkor azok is jogi lépéseket fontolgathatnak, akik ugyan visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, de átlépésükkel párhuzamosan aláírtak egy jogfenntartó nyilatkozatot. Ebben ugyanis azt jelentették ki, hogy csak azért hagyják el a magánpénztári szektort, hogy ne essenek el az állami nyugdíjtól.(MTI)
