Bajnai: korszakváltásra van szükség
A volt miniszterelnök a Pénzügykutató Zrt. és a XIII. kerületi önkormányzat hétfői budapesti konferenciáján azt mondta: az elérhető gazdasági csodához, egy ország gyors felzárkózáshoz kormányokon átívelő közös társadalmi célok szükségesek, így volt ez a II. világháború utáni Nyugat-Németországban, az elmúlt két évtizedben Finnországban vagy Írországban, és ez áll Szlovákia utóbbi évekbeli sikerének hátterében is. Hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a demokratikus verseny felfüggesztését, a pártok ilyenkor abban versenyeznek, hogy melyikük kínálja a legrövidebb utat a célok eléréséhez.
Véleménye szerint a rendszerváltáskor Magyarországnak is voltak közös céljai: a demokrácia, a piacgazdaság, a szolidaritás és az európai integráció, de ezek mára megkérdőjeleződtek, sőt a gyors sikerrel kecsegtető populizmus "legtutibb receptje" kétségbe vonni őket. Ez politikai bűn, de bűn volt hagyni azt is, hogy a "magyar politika éléskamrájában" csak az ehhez szükséges hozzávalók maradjanak - hangoztatta. Bajnai Gordon szerint a konszenzus felbomlásához hozzájárult, hogy az ország több cikluson keresztül fenntarthatatlan, hitelből finanszírozott politikát folytatott, és ezzel letért a gazdasági növekedés útjáról, ám a közös célok felmondásában a Fidesz volt a leghatékonyabb.
A mai kormánypárt kétségbe vonta az ellenoldalhoz tartozók nemzeti elkötelezettségét, híveiből modernizációellenes tábort szervezett, hatalomra jutva felmondta a társadalmi szolidaritást, végül megkérdőjelezte Magyarország húsz éve folytatott szövetségi politikáját, nyugati elkötelezettségét - sorolta. Bírálta a Fideszt, amiért szerinte a társadalmi csoportokat szembeállító, konfliktuskereső politikáját folytat. A nemzeti érzés kisajátítására tett jobboldali kísérletnek minősítette a 2002-es "kokárdás szavazást" és a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, amelyen a baloldal "az önzés válaszát adva" pirruszi győzelmet aratott, de hosszú időre elvesztette a társadalom nagy részének támogatását.
A volt kormányfő - aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között vezette a szocialista kormányt - arról is beszélt, hogy a Fidesz a 2008-as szociális népszavazáskor az ésszerű és szükséges változtatásokkal szemben sorakoztatta fel híveit, ám ezzel saját kormányzati mozgásterét is drámai mértékben korlátozta.
Kitért arra is, hogy bár a Fidesz az alul lévők szavazataival szerzett elsöprő többséget, mégis a felső középosztály érdekeit képviseli. A Haza és Haladás Alapítvány létrehozója azt mondta: a társadalmi szolidaritás felmondását jelzi az egykulcsos adó "sajátos magyar modellje", a rokkantnyugdíjasok és a segélyezettek jövedelmének csökkentése és az oktatási rendszer "esélyromboló" átalakítása. Úgy látja, ennek a politikának a folytatása az a kormányzati elképzelés, hogy előzetes regisztrációhoz kötik a választási részvételt.
Bajnai Gordon - akinek alapítványa már többször bírálta a választási szabályok megváltoztatását - azt mondta: az intézkedés azzal a súlyos következménnyel járna, hogy a bizonytalan, kevésbé tudatos választópolgárok, miután alkotmányos jogukat korlátozták, a jogállam határait feszegető módon próbálják meg érvényesíteni érdekeiket. A regisztráció előírása azt üzenné nekik, hogy hatalomra lehet jutni komplett társadalmi csoportok igényeinek figyelembevétele nélkül, hogy vannak, akik nem kellenek a győzelemhez, akiknek a képviseletével nem érdemes foglalkozni, akik "nem részei a politikai hazának" - jelentette ki.
Szerinte a regisztráció bevezetése intézményesítené a társadalom mentális és szociális kettészakítottságát, tovább rontva ezzel a közös célok megtalálásának esélyét. Bajnai Gordon úgy látja, a kormány az utóbbi időben megkérdőjelezte Magyarország helyét az európai és transzatlanti szövetségi rendszerben. Az uniós tagságból adódó kötelezettségek ugyanis a kétharmados kormánytöbbség egyetlen korlátját jelentik, olyan ellensúlyt, amely a hazai közjogi rendszer radikális átalakítása ellenére is fennmaradt - mondta. Szerinte ezzel magyarázható, hogy a Fidesz "szűkülő szavazótáborával hosszú menetelésbe kezdett az Európa-ellenes politikai oldalra".
Bajnai Gordon számára mindebből az következik, hogy azoknak, akik az ország normális működésében, gyarapodásában, felzárkózásában érdekeltek, olyan célrendszert kell alkotniuk, amely kijelöli a következő huszonöt év politikájának alapjait. Ehhez - folytatta - okulni kell az elmúlt két év és az azt megelőző nyolc esztendő tanulságaiból, a rendszerváltás sikereiből és kudarcaiból.
Mint mondta, bár a választók többsége 2010-ben a változásra szavazott, nem arra a változásra, amit kaptak. "Ezért a jó irányú változás igénye minden korábbinál erősebb. (...) A változást akaróknak és ígérőknek az a történelmi feladatuk, hogy újra összeforrasszák Magyarországot. Ehhez nem egyszerűen kormányváltásra van szükség, korszakváltás kell, a megosztó, a nemzetet kettétörő politika korszakának meghaladása. Ez a modernizáció előfeltétele" - zárta beszédét Bajnai Gordon. (MTI)
