Bankszövetség - gigantikus terhelés a bankadó

Erdei Tamás kedden az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a bankokat meglepetésként érte az "óriási mértékű" banki különadó bevezetése, erről a kormány nem egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel. Hozzátette: a szervezet egy korábbi levelében már felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy egy ilyen intézkedés milyen veszélyekkel járhat.

"Ezt egy gigantikus mértékű terhelésnek tartjuk, főleg egy olyan időszakban, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt. A kockázati költségek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban a lakossági és a vállalati területen is. Ráadásul azt az indoklást nehéz elfogadni, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették" - mutatott rá.

Erdei elmondta: a részleteket még nem ismerik, a közeli napokban kezdődik az egyeztetés a különadó bevezetéséről, annak vetítési alapjáról, mértékéről kell majd megállapodni. "Természetesen, csak egy olyan különadót tudunk elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik" - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás megnehezíti a bankok helyzetét, befolyásolja tőkehelyzetüket, s hitelaktivitásukat egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is.

A bejelentett elvonás a bankszövetség elnöke szerint olyan mértékű terhelést jelent a bankrendszer számára, hogy az is elképzelhető, hogy jó néhány pénzintézet az idén veszteséget fog produkálni. "Minden abba az irányba mutat, hogy az idei év, ahogy korábban jeleztük, továbbra is nehéz lesz a bankrendszernek, hiszen a gazdaság teljesítménye nem javul, a reálgazdasági kockázatok nem csökkentek, a nagyon magas devizaárfolyamok miatt a svájci frank hiteleseknél további esetleges bedőlésekkel kell számolni" - mondta Erdei Tamás.

Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a G20 nagyon komolyan gondolja a Basel-III. bevezetését, ami együtt jár a pénzintézetek tőkekövetelményének megemelésével. Az elvonás következménye az lehet, hogy a bankok nem tudnak megfelelően felkészülni tőkeoldalról a Basel-III. előírásaira.

Az MTI kérdésére, hogy a különadó nem fenyeget-e ez azzal a veszéllyel, hogy a külföldi befektetők kivonulnak Magyarországról, azt válaszolta: "nem gondolom, hogy ilyen következtetéseket azonnal le lehetne vonni, természetesen a külföldi befektetők megfontolás tárgyává tehetik, hogy Magyarországon a pénzintézeti tevékenység tud-e számukra olyan jövedelmet termelni a mostani kockázati környezetben, hogy hosszú távon itt kívánják aktivitásukat folytatni".

Emlékeztetett arra: a magyarországi bankok már 2006 óta fizetnek különadót, egy többletadót a normál vállalkozásokkal szemben. A most ismertetett mértékű elvonás a diszpreferenciát növeli, és egyértelműen versenyképességi hátrányt jelent az elkövetkezendő időszakban. A jelzáloghitelezéssel kapcsolatos bejelentést ugyanakkor nagyon pozitívnak értékelte a bankszövetség elnöke, aki szerint megnyugvással lehet tudomásul venni, hogy létrejön egy olyan állami intézményrendszer, amely azon hiteladósoknak az ügyeivel fog foglalkozni, akik teljesen reménytelen helyzetbe kerültek.

Erre a bankszövetség már több javaslatot tett - mondta. Kifejtette, arról, hogy amíg létrejön a nehéz helyzetben lévő adósokkal a megállapodás, kilakoltatási moratórium lépjen életbe, lehet tárgyalni. Az azonban nem teljesen világos, hogyan fog a jövőben működni a jelzáloghitelezés kilakoltatási tilalom mellett. Ha ugyanis a bankok nem tudnak hozzájutni a hitelek biztosítékához a jövőben, minimalizálni fogják ezt a tevékenységet, vagy meg fogják szüntetni - figyelmeztetett.

A devizahitelezés jövőbeni korlátozásáról úgy vélekedett, hogy a mostani nagyon gyorsan változó piaci körülmények között ez a bankrendszer számára elfogadható. Erdei Tamás kiemelte: nagyon pozitívnak tartja a kormány azon állásfoglalását, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt mindenképpen tartani akarják, a pénzpiaci bizalom megtartása szempontjából ez nagyon fontos bejelentés volt. "Azt is nagyon díjaznunk kell, hogy a miniszterelnök úr beszédében hangsúlyozta: ez nem a bankok ellen irányul, s nem akar teret engedni egy bankellenes hangulatnak" - mondta a bankszövetség elnöke Orbán Viktor bejelentései kapcsán.

(MTI)