Benyújtotta lemondását Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója

 Töröcskei István a többségi tulajdonosa a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nek, amelynek tevékenységi engedélyét pénteken visszavonta a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és elrendelte végelszámolását. Az MNB pénteki közleménye szerint a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. A bank 49 százalékos tulajdonosa a magyar állam.
    

"Ami a többségi tulajdonos, Töröcskei István szerepét illeti, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójaként biztosította az államadósság-kezelés zavartalanságát, olajozott működését az utóbbi néhány hónapban, évben is, ezért a két kérdés egymástól elválasztva kezelendő. Ezzel együtt Töröcskei István lemondását eljuttatta a minisztériumba, s ennek a kérdésnek a rendezése, a döntés ezzel kapcsolatban meg fog születni a következő napokban" - mondta az államtitkár.
    

Orbán Gábor nyilatkozatában kifejtette: a magyar államnak kisebbségi részesedése volt a Széchenyi Bankban, irányítási joggal nem rendelkezett, a stratégia végrehajtásának ellenőrzése volt a feladata, ebben azonban a többségi tulajdonos nem mindig volt partner. A szabálytalanságok az államtitkár szerint egyre fokozódtak a bankban, és az utóbbi időben olyan mértéket öltöttek, hogy működése fenntarthatatlanná vált.  A szabálytalanságok elsősorban a belső szabályzatokban, folyamatokban voltak tetten érhetőek.
    

"Ezeket a szabálytalanságokat ameddig tudtuk, addig a kisebbségi tulajdonrész jelentette eszköztárral igyekeztünk orvosolni. A szervezeti és működési szabályzatot jelentősen átalakítottuk, illetve a menedzsment nagy részét is menesztettük, vagy menesztette a bank az idei év folyamán" - jelezte Orbán Gábor.
    

A legfontosabb szabálytalanság az államtitkár szerint a krónikus tőkehiány volt, amelynek rendezésére a többségi tulajdonos kísérletet tett, de ez részben az ukrán-orosz konfliktus, részben más okok miatt meghiúsult nyáron, illetve ősszel. Orbán Gábor szerint arra nem volt jogszabályi lehetőség, hogy a magyar állam tőkét emeljen a bankban. Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, az MNB-nek vissza kellett vonnia a bank működési engedélyét.
    

A Széchenyi Bankot eredetileg SPE Bank néven a Kajmán-szigeteken bejegyzett SPCP Hungarian Holdings Ltd. alapította 2 milliárd forintos jegyzett tőkével, a hitelintézet 2009 tavaszán kapott működési engedélyt, de érdemi tevékenységet a tulajdonosváltásig nem végzett. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010 márciusában engedélyezte, hogy a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) valamint a TERRA-DANUBIA Szolgáltató Zrt. minősített befolyást szerezzen az SPE Bank Zrt.-ben, amelyet nem sokkal később Helikon Kereskedelmi Bankra, majd Széchenyi Bankra neveztek át.

A T&T akkor Töröcskei István, Töröcskei Zsuzsa és Boros Imre tulajdonában volt. A TERRA-DANUBIA minősített befolyásszerzése a felügyeleti határozat szerint a cég és a T&T között létrejött együttműködési megállapodáson alapult. (Minősített befolyásnak számít például az, ha valaki a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére).
    

A Széchenyi Bankot 2013 végén hírbe hozták a Raiffeisen magyarországi bankjának vevőjelöltjeként, az üzletből azonban végül nem lett semmi, az osztrák anyabank úgy döntött, nem válik meg leánybankjától.
    

A magyar állam 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben.
    

A Széchenyi Kereskedelmi Bank az elmúlt két évben veszteségesen működött, vesztesége 2012-ben 1,211 milliárd forint, 2013-ban 2,005 milliárd forint volt. A bank közgyűlése idén júniusban 9,562 milliárd forint tőkeemelésről döntött, ebből 6,122 milliárd forint a jegyzett tőkét növelte volna, 3,44 milliárd forintot pedig a veszteség kompenzálására a tőketartalékba szántak.  A tőkeemelés végül nem valósult meg. (MTI)