Béremelést kaphatnak NAV-nál dolgozó pénzügyi nyomozók

A bizottság hétfői ülésén a képviselők 15 igen szavazattal, két tartózkodás mellett támogatták a fideszes Rogán Antal, Babák Mihály, Dancsó József és Márton Attila önálló indítványának Ház elé kerülését. A bizottság - ugyancsak 15 igennel és 2 tartózkodás mellett - támogatta Kósa Lajos (Fidesz) azon javaslatát, amely szerint a kölcsönzött munkaerő bérét az elsők között kellene kifizetni cégfelszámolás esetén.
    

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, valamint a Bérgarancia Alapról szóló törvények módosításáról az előterjesztő Kósa Lajos nevében Kontur Pál (Fidesz) elmondta: a cél a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása úgy, hogy a kölcsönzött és saját állományú munkavállalókat egyenrangúan kezelik.     

Kontur Pál kiemelte, hogy a felszámolási költségek között előre sorolnák a kölcsönzött munkaerő bérét és bérjellegű juttatásait, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok együttes összegét. A javaslat összhangban van a munkaerő-kölcsönzésről szóló európai uniós irányelvvel is - fűzte hozzá.    

 Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára egyeztetett tárcaálláspontként elmondta, hogy a javaslat jó irányba mutat, ugyanakkor a kormánynak majd pontosításokat, kisebb módosításokat indítványoznak.     

Kara Ákos, a Fidesz frakció nevében elmondta: fontos területet szabályoz a javaslat, amelyet célszerűnek és indokoltnak látnak. Személyes véleményként megjegyezte: később meg kellene vizsgálni, hogy az iskolaszövetkezetekre hogyan hat a módosítás, valamint garanciákat kellene beépíteni, hogy a munkaerő-kölcsönzők ne minden esetben vehessék igénybe a Bérgarancia Alapot. Hozzátette: mivel a módosítást a folyamatban lévő felszámolási eljárásokra is alkalmazni kellene, ezért át kell gondolni a hatályba lépést.     

Gúr Nándor (MSZP) is érthetőnek nevezte a kérdés napirendre kerülését, mivel jelentősen nőtt a csődeljárások száma. A képviselő azon kérdésére, hogy a Malévnál dolgozók bérének kifizetését érinti-e a javaslat, Kardkovács Kolos azt mondta: tudomásuk szerint a Malév ügyében nincs rendezetlen munkabértartozás.     

A NAV-törvény módosításáról Márton Attila a bizottsági ülésen hangsúlyozta: egyik fő cél a NAV bűnügyi tevékenységének megerősítése azzal, hogy rendezik a NAV állományában lévő pénzügyi nyomozók pénzügyi helyzetét. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy jelenleg nagy különbségek - akár havi bruttó 100 ezer forint - vannak a NAV-nál dolgozó pénzügyi nyomozók, és például a rendőrségnél hasonló munkakörben dolgozók bére között, ami elvándorlást okoz a NAV állományából.     

Márton Attila szerint ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a NAV-nál hasonló pénzügyi kategóriába tartozzanak a nyomozók, és megerősítsék a NAV szakmai állományát. Kifejtette, a javaslat másik célja a NAV-nál dolgozók illetmény rendszerének egységesítése, illetve egységesen kezeli a hivatásos és a kormánytisztviselői állományt.     

Windisch  László, az NGM főosztályvezetője bejelentette, hogy a tárca támogatja a javaslatot. Kara Ákos a Fidesz-KDNP frakció nevében fontosnak nevezte, hogy megszülessen a közel 800 munkavállalóra (NAV-os bűnügyi nyomozók) vonatkozó intézkedési terv, mivel a sikeres munka egyik alapvető feltétele a megfelelő bérezés.     

Márton Attila Bertha Szilvia (Jobbik) és Szél Bernadett (LMP) műszakpótlékra, illetve más szolgálati helyre való vezénylésre vonatkozó felvetéseire elmondta: a javaslatban inkább alapvető kérdéseket próbáltak meg szabályozni, ugyanakkor nyitottak a további egyeztetésekre. (MTI)