Berliner Zeitung-cikk a magyarországi válságadóról
A baloldali újság szerint az intézkedéssel Orbán Viktor miniszterelnök mintegy a kör négyszögesítését akarja végrehajtani: 3,8 százalékon stabilizálni a költségvetés hiányát, egyúttal csökkenteni a lakosság nagy részének az adóját.
A kormányfő eredeti terve az volt, hogy a deficit növelésével finanszírozza az adócsökkentést - emlékeztetett az újság a tavaszi választási ígéretekre. Csakhogy ez megbukott az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vétóján. Ezután következett a bankadó, majd most a válságadó. Mindkét intézkedést megszavazta a parlament, ahol a kormánynak kényelmes többsége van, az érintettekkel való előzetes konzultáció elmaradt - közli a lap.
A bírálatok ennek dacára mérsékeltek: mindkét különadó népszerű a magyar lakosság körében, mert a pótlólagos terhek olyan ágazatokat érintenek, amelyeknek cégei túlnyomórészt külföldi befektetők ellenőrzése alatt állnak - mutatott rá a Berliner Zeitung, föltéve a kérdést: vajon alkalmasak-e ezek a lépések arra, hogy meggyőzzék a hitelezőket a magyar gazdaság új irányvonaláról?
A Morgan Stanley könyvvizsgáló elemzői szkeptikusak. Szerintük sem a hitelminősítő intézetek, sem az Európai Központi Bank nem győzhető meg olyan intézkedésekkel, amelyek időben rövid lejáratúak, végső soron pedig fékezik az érintett gazdasági ágazatok növekedését.
Az érintett vállalatok nyereségének mintegy felét viszi majd el a különadó. Orbán kormányfő hatásos érvvel kontrázza meg a bírálatokat: ha majd a magyar gazdaság ismét évi 4-6 százalékkal növekszik, akkor ezek a cégek is tekintélyes nyereségre számíthatnak. Csakhogy a miniszterelnök optimizmusát jelenleg nem sokan osztják - zárta írását a Berliner Zeitung. (MTI)
