Bitcoin - kipukkadt a nagy lufi, vagy csak most indul?
Értékek vs. információ internete:
„Például a bitcoin előtti internet (ahogy azt mi ismertük eddig) az adat internete volt. Egymásnak tudtunk közvetlenül küldeni információt (adatot), de mást nem. Érték átküldéséhez mindig igénybe kellett venni egy harmadik fél szolgáltatását (például bank). Az internet úgy működött, hogy lemásolta az adatokat, azt átküldtem: az adat megmaradt nálam is, a címzettnél is, ami azt jelentette, hogy egy ilyen működésmódra nem lehet értékátutalást alapozni, mert ha nekem van egy forintom és azt lemásolom és neked is lesz egy forintod, akkor az a forint nagyon hamar el fog inflálódni. A bitcoin ezt a problémát úgy oldotta meg (blokkláncon keresztül), hogy én úgy tudok közvetlenül neked most elküldeni egy bitcoint, hogy a küldés után az nekem már nem lesz meg. Ennek a bitcoinnak lehet egy értéke, és nem tudom úgy elinflálni, mint tenném azt az adatinterneten keresztül. Ha van egy ilyen rendszer, akkor a dolgoknak lehet értéke, és erre egy csomó mindent rá lehet húzni és így felépülhet az értékek internete” – kezdi bevezetőjében Szabó Dávid megvilágítani a bitcoin egyik jellemzőjét.
A Bitcoin aktuális árfolyamát IDE kattintva tudod megnézni (új ablakban nyílik meg, a cikket tovább tudod olvasni)
A társadalom alapvető hibái:
A blokklánc technológia kifejlesztői, tervezői úgy gondolkodnak, hogy az a társadalmi rendszer rosszul tervezett, amiben jelenleg élünk. A nép lemond az önrendelkezése egy részéről és hatalmat ad a vezetői kezébe, akik viszont tipikusan saját céljaik megvalósítására használják azt. Általában pedig a centralizált rendszerek vezetői szeretnek a hatalmukkal visszaélni, nem az előre lefektetett közös célokat követni, stb., és ezekkel a problémákkal kezdtek el foglalkozni a decentralizált rendszerek tervezői. Az alapvető elv emögött a rendszer működtetéséhez szükséges bizalom minimalizációja: a legkevesebb bizalmat kell megszavazni a vezetőknek, ha nem muszáj, akkor ne adjunk a kezükbe hatalmat meg előjogokat, mert az nem szokott jól elsülni. Egyszerű példák a visszaélésre: Bernie Madoffról sejtették, hogy évtizedekig csalt, de az Amerikai Értékpapír Felügyelet (SEC) nem kezdett ezzel semmit és egyszer csak bedőlt az egész pilótajátékhoz hasonló befektetési sémája. De számtalan ilyen botrány volt/van a világban, gondoljunk csak a WireCard vagy Quaestor esetére. Ezekben az esetekben mind felmerül a felügyeletek felelőssége, miközben jól megtervezett decentralizált rendszerekben nem fordulhattak volna elő.
Nyílt forráskódú választás:
„Vagy vegyünk példának egy választási szoftverrendszert. Azt kell elhinnem, hogy egy cég programoz valamiféle kódot, ami kevesek joga, hogy lássanak, és ezek a kevesek pont az adott ország vezetői által kijelölt emberek, akkor én hogyan higgyem el, hogy egy választási szoftverrendszerbe nincs beépítve valami trükk? Ha ezt a választási rendszert egy Ethereumos okos szerződésben csináljuk meg, akkor abba bárki belenézhet, hogy talál-e benne hibát. Világos, hogy egy csomóan nem értik az adott programkódot, de éppen elegen vannak olyanok, akik viszont igen, sok ezer/tízezer ember rámehet és megnézheti, kereshet benne anomáliát.”
Energiapazarlás: Megéri-e az, hogy a világ összes áramának 1-10%-át bitcoinra égetjük el? A magas energiafelhasználás biztosítja a rendszer szuverenitását és manipulálhatatlanságát, mert ha valaki ezt meg akarná hackelni, annak még több energiát kellene elégetnie, ami egy szűkös forrás.
Zsiday Viktor tulipánhagymázik:
A podcastben további témákat is érintenek a beszélgetőpartnerek, parázs vita alakul ki a bitcoin hasznáról, létjogosultságáról Szabó Dávid és Zsiday Viktor, a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője közt. Felvetődnek olyan kérdések, hogy a bitcoin támogatja-e a fekete gazdaságot? Vagy hogy ez az egész egy tulipánhagymához hasonló buborék? Vagy csak egy spekulációs eszköz? A felvetésekre adott válaszok meghallgathatók a podcastben.
