Özvegyi nyugdíj összege - nem mindegy, hogy házastárs vagy élettárs után kapod!

Házastárs vagy élettárs? Egyáltalán nem mindegy!
Özvegyi nyugdíjra jogosult lehet a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs, illetve az élettárs. (A cikk további részében a könnyebb olvashatóság érdekében mindegyikükre egységesen a „házastárs” kifejezést használjuk.)
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogilag két eltérő együttélési forma.
Miben különbözik az élettárs a bejegyzett élettárstól?
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha két, legalább tizennyolc éves, azonos nemű személy anyakönyvvezető előtt hivatalos nyilatkozatot tesz, és ezt az anyakönyvbe bejegyzik.
Az élettársi kapcsolat ezzel szemben két olyan személy közötti életközösség, akik házasságkötés nélkül, érzelmi és gazdasági közösségben élnek egy háztartásban, egyiküknek sincs más élettársi vagy házassági kapcsolata, és nem állnak egymással rokoni kapcsolatban. Az élettársi viszonyt kérésre a közjegyző is bejegyezheti az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába.
Mi vonatkozik az özvegyi nyugdíjra?
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság tekintetében a bejegyzett élettársra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a házastársra – ezt a 2009. évi XXIX. törvény 3. §-a rögzíti.
Élettárs esetén az özvegyi nyugdíjra akkor jár a jogosultság, ha a pár az elhunyt haláláig:
- legalább egy éve megszakítás nélkül együtt élt és közös gyermekük született, vagy
- legalább tíz éve folyamatosan együtt élt.
Az együttélés tényét igazoltnak kell tekinteni, ha közös lakóhelyük volt, és ezzel ellentétes körülmény nem merült fel.
Fontos tudni!
Az élettársi együttélés időtartamába nem számít bele az az idő, amikor a felek korábban házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és azt jogerősen felbontották vagy megszüntették.
Nem jogosult özvegyi nyugdíjra az az élettárs sem, aki az együttélés ideje alatt már özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Az elvált vagy legalább egy éve külön élő házastárs akkor kaphat özvegyi nyugdíjat, ha az elhunyt haláláig tartásdíjban részesült, vagy a bíróság számára tartásdíjat állapított meg – fontos, hogy ez házastársi tartásdíj, nem pedig gyermektartásdíj.
Ideiglenes és végleges özvegyi nyugdíj – hogyan működik?
A halálesetet követő első egy évben ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ezt követően, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek, végleges özvegyi nyugdíj állapítható meg.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy éven túl is folyósítható, ha az árva 18 hónaposnál fiatalabb (akkor az ő 18 hónapos koráig), vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos – ez esetben a gyermek hároméves koráig.
A végleges özvegyi nyugdíjra az az özvegy jogosult, aki házastársa vagy élettársa halálakor:
- már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- megváltozott munkaképességű, vagy
- tartósan beteg, fogyatékkal élő, illetve legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik.
Megváltozott munkaképességűnek az az özvegy minősül, akinek egészségi állapota 50% vagy annál alacsonyabb.
Előfordulhat, hogy a halál időpontjában még nem teljesülnek a jogosultsági feltételek, de később igen. Ilyenkor az özvegyi nyugdíjra akkor is jogosultság keletkezik, ha:
- a haláleset 1993. március 1-je előtt történt, és a feltétel 15 éven belül, vagy
- 1993. február 28-a után, és a feltétel 10 éven belül teljesül.
Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíj?
- Ha az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt új házasságot köt.
- Ha a megváltozott munkaképességű özvegy egészségi állapota javul, és már nem minősül annak.
- Ha az özvegyi nyugdíj megállapítása a gyermekek után történt, akkor a jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermek sem jogosult árvaellátásra.