Ha 1972-1996 között születtél, akkor komoly bajban vagy!

Sokan nem is hallottak róla, pedig ez a szabályozás akár jelentős pénzügyi terhet is róhat a gyerekekre. Miközben a médiában gyakran elhangzik, hogy a jövő nyugdíjasainak alig jut majd ellátás, vagy az összeg nem lesz elegendő a megélhetéshez, nem véletlen, hogy Magyarországon bevezették a szülőtartás intézményét. Ennek értelmében, ha egy idős ember nyugdíja nem fedezi a megélhetését, perelheti gyermekét a kiegészítésért.

Mi is az a szülőtartás, más néven rokontartás?

Felmerül a kérdés: pontosan mit jelent a szülőtartás, kit kötelezhetnek rá, és milyen feltételek mellett? Miért volt szükség ennek törvénybe foglalására, és milyen társadalmi következményekkel járhat? A Biztosításszakértő.com összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy senkit ne érjen meglepetésként ez a kötelezettség.

Hogyan alakult ki a szülőtartás fogalma?

Régen, egészen az ipari forradalomig, a családok több generációja egy háztartásban élt együtt. Az idősek segítettek a házimunkában, nevelték az unokákat, míg a fiatalabbak dolgoztak és eltartották az egész családot. Az iparosodással azonban a fiatalok elvándoroltak a városokba, eltávolodtak a szülőktől, így megszűnt a generációk közötti természetes támogatás.

A XX. század elején ezért a kormányok bevezették a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, amelynek alapelve, hogy a dolgozó fiatalok járulékaiból finanszírozzák az idősek nyugdíját. Vagyis mindenki a szülei nemzedékét tartja el – és majd őt is a következő generáció.

Csakhogy ez a rendszer ma már nehezen tartható fenn: egyre kevesebb gyermek születik, miközben a várható élettartam nő, így egyre több az eltartott és kevesebb az eltartó. Az arány eltolódása miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága veszélybe került.

Hogyan kerülhető el a szülőtartás?

A fiatal, képzett munkaerő külföldre vándorlása tovább rontja a helyzetet, hiszen ők már más országban fizetnek adót, nem járulnak hozzá a hazai nyugdíjrendszerhez.

A probléma nemcsak Magyarországon, hanem számos fejlett országban is jelentkezik. Norvégiában például sikerült hatékony megoldást találni: ott tőkefedezeti nyugdíjalapot hoztak létre, amelyben a befizetések befektetések révén gyarapodnak, és az így felhalmozott tőke egészíti ki az állami nyugdíjat. Magyarországon egy ideig hasonló elven működött a magán-nyugdíjpénztári rendszer, ám ezt később megszüntették.

A 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) viszont bevezette a következő szabályt:

„Tartási kötelezettsége van a szülőnek gyermekével, és a nagykorú gyermeknek rászoruló szülőjével szemben.”

Ezzel a felelősség részben visszakerült a családokra, vagyis az állam helyett a különböző generációk közösen viselik az eltartás terhét – hasonlóan az ősi családi modellhez.

Mit mond pontosan a törvény?

A jogszabály szerint, ha egy személy önhibáján kívül nem tud gondoskodni magáról, és nincs olyan házastársa vagy élettársa, aki erre köteles lenne, akkor gyermekei kötelesek eltartani.

A jogi feltételek egyszerre kell, hogy teljesüljenek: az eltartott valóban legyen rászoruló, és ne rendelkezzen más eltartásra kötelezhető személlyel. Az esetekben mindig egyéni vizsgálat dönt, figyelembe véve a körülményeket és az emberi tényezőket.

Az érdemtelenség vizsgálata

A visszaélések megelőzése érdekében a hatóság minden esetben megvizsgálja, jogosult-e valóban a szülő a tartásra. Nem jár szülőtartás, ha a szülő:

- még nem érte el a nyugdíjkorhatárt,

- munkaképes állapotban van, de munkanélküli,

- és nincs egészségügyi akadálya a munkavégzésnek.

Ilyen esetekben elvárható, hogy a szülő munkát keressen, még ha közel is van a nyugdíjkorhatárhoz.

Szintén megtagadható a rokontartás, ha a szülő erkölcstelen vagy bántalmazó magatartást tanúsított gyermekével vagy unokájával szemben. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik önpusztító, felelőtlen életmódot folytatnak – ők nem követelhetnek eltartást.

A rokontartási kötelezettség kiterjesztése

Nemcsak a gyermek, hanem a volt házastárs is kötelezhető rokontartásra, ha az eltartásra szoruló szülő korábban házasságban élt vele, és a volt házastárs keresőképes. Természetesen ilyenkor is vizsgálják, mennyire indokolt az igény és fenntartható-e az eltartás.

Mikor kötelezhető a gyermek szülőtartásra?

A felnőtt, dolgozó gyermek csak akkor kötelezhető erre, ha a szülőnek:

- nincs házastársa vagy élettársa,

- önhibáján kívül vált rászorulóvá,

- és életmódja, valamint korábbi viselkedése méltóvá teszi az eltartásra.

Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, érdemes szakértőhöz fordulni, aki eligazítást adhat a jogi folyamatban, és segít megtalálni a mindkét fél számára elfogadható megoldást – írja a Biztosításszakértő.com portál.

Kalkulátorok a témához:

- Mikor mehetek nyugdíjba a magyar törvények alapján?

- Mekkora a várható élettartamom statisztikailag?