Bizalomerősítő üzenet az alapkamat 1,35 %-ra csökkentése és a ciklus lezárása
A korábbi fokozatos kamatcsökkentést helyes magatartásnak nevezte a monetáris döntéshozók részéről. A mostani kamatdöntés, a csökkentési ciklus befejezése stabilabb környezetet biztosít a bankszféra, a vállalkozások és a lakosság számára. "A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján minden jel az alapkamat 1,35 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat" - mondta.
Báger Gusztáv hangsúlyozta: a jegybanktörvény alapján az MNB-nek három fő feladata van, az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek a célnak a veszélyeztetése nélkül a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Kiemelte: a 2013 tavaszától érezhető monetáris politikai fordulat segítette ennek a hármas célnak az elérését.
A Matolcsy György vezette jegybank és a kormány között sikeres együttműködés alakult ki, ennek eredményeként például a forintosítással, a devizahitelek ügyének rendezésével a legjelentősebb pénzügyi rendszerkockázat megszűnt - hangsúlyozta. 2010 közepétől a kormány konszolidálta az állam pénzügyeit, így a korábbi időszakokkal szemben az MNB monetáris politikája jobban kiteljesedhet, és a jegybank sikeresebb lehet a törvényben szereplő három fő feladatának teljesítésében - mondta Báger Gusztáv.
A reálgazdasági megfontolások szavai szerint elsősorban úgy jelenhetnek meg a monetáris politikai döntéshozatal során, hogy a jegybank átmenetileg tolerálja inflációs céljának elvetését, amit a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv használatával is megjeleníthet. A rugalmasság megnyilvánulása az is, hogy az inflációs célkövetést alkalmazó jegybankok előretekintő módon lényegében a jegybanki döntések időhorizontján (5-8 negyedév távlatában) az inflációs előrejelzést célozzák. Kiemelte: a fejlett országok jegybankjai az elmúlt hónapokban továbbra is laza monetáris kondíciókat tartottak fent.
A Fed várható kamatemelése körüli bizonytalanság továbbra is jelentős, azonban annak megvalósulása esetén a fejlett országok jegybankjainak laza monetáris feltételei, valamint az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítása ellensúlyozhatja a pénzpiaci turbulenciákat. A mostani várakozások szerint legkorábban ősszel indulhat meg a Fed kamatemelése. "Ha tényleg kamatot emelne az amerikai jegybank, az várhatóan mérsékelt hatású lenne Magyarországra, és a külső források megdrágulását ellensúlyozhatja a hazai önfinanszírozási program, így a monetáris tanácsnak várhatóan nem kellene megváltoztatnia a jó ideig tartósnak szánt 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot" - hangsúlyozta Báger Gusztáv.
Megerősítette, hogy az infláció az elmúlt hónapokban elhagyta historikus mélypontját és az év végére további mérsékelt emelkedés várható, de a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe. Báger Gusztáv a jegybank gazdaságösztönző szerepével kapcsolatban összevetette az MNB növekedési hitelprogramját Jean-Claude Juncker EU bizottsági elnök 315 milliárd eurós beruházási tervével. Elmondta: Jean-Claude Juncker 2014. november 26-án terjesztette be a beruházási programját az Európai Parlamentnek.
A terv hatásosságával kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel, miután az összeget 21 milliárd euró közpénz és 21 milliárd euró magánbefektetés mobilizálásával garanciák, vállalkozói tőke, részvényvásárlás és egyéb pénzügyi tranzakciókon keresztül biztosítanák. A tervek szerint 15-szörös multiplikátor-hatást érhetnek el, így 240 milliárd euró infrastrukturális és 75 milliárd euró kis- és középvállalkozói (kkv) és tőzsdén bevezetett vállalati befektetést teljesíthetnek. A kezdeményezést üdvözölni lehet, azonban több kérdés még nem körvonalazódott, így például a 15-szörös multiplikátor betarthatósága - mondta. Hozzáfűzte: az MNB a Juncker-tervnél jóval korábban azonosította a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási nehézségeit, és az MNB a növekedési hitelprogrammal (nhp) már 2013 elején aktív jegybanki politikát folytatott, így jóval korábban tudta megállítani a visszaeső kkv-hitelezést, majd a program kibővítésével és az nhp plusz programmal hosszabb távon is támogatja a magyar vállalati hitelezés serkentését. Az nhp első és második szakaszának hatása a kereslet oldali becslések szerint 0,3-0,9 százalék, míg a kínálat oldali becslések szerint 0,5-1,1 százalék volt (a 2014. szeptember előtti, mintegy 700 plusz 300 milliárd forintos igénybevétellel számolva), a két szakasznak a GDP növekedésére való együttes hatása 1 százalék körül lehetett 2013-2014-ben - hangsúlyozta. Báger Gusztáv végül rámutatott: a mostani bizonytalan euróövezeti helyzetben, a görög krízis és globális környezet hatásait tekintve kiemelt jelentőségű az a jegybanki cél, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a központi bankok, így az MNB is fenntartsa a pénzügyi rendszer stabilitását.
