Bizonytalanná teszi az idei gazdasági előrejelzéseket a koronavírus-járvány

A bruttó hazai termék (GDP) 2019 negyedik negyedében 4,5 százalékkal nőtt a KSH második becslése szerint 2018 azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél egy százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye, az egész évben 4,9 százalékkal bővült.
   
A következő negyedévekben, főleg a koronavírus által okozott ellátási zavarokra tekintettel, a készletek jelentős fogyása erőteljesen visszafoghatja a gazdaság növekedését - hangsúlyozta az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte azt is, ennek ellenére fentartják 3,8 százalékos GDP-előrejelzésüket 2020-ra, de negatív figyelmeztetést adtak ki a jelentős lefelé mutató kockázatok miatt.
   
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a továbbra is élénk belső kereslet és a gyengélkedő ipar együttese azt eredményezte, hogy a nettó export önmagában 1,9 százalékponttal mérsékelte a gazdasági növekedést. E tekintetben sem várható a közeljövőben jelentős javulás az export akadozása miatt.
   
Az idei előrejelzést jelentős bizonytalanság övezi, miután a koronavírus-járvány hatása még nem becsülhető, de várhatóan az első félévi teljesítményt komolyan befolyásolhatja - tette hozzá.

Tőzsde – értesz hozzá? - Tőzsdei, értékpapírpiaci ismeretek felmérő kalkulátor
   
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője azt írta, bár lassult a magyar gazdaság növekedése 2019. utolsó negyedében, erőteljes maradt és továbbra is az uniós élmezőnybe tartozik. Regős Gábor kiemelte: a kedvező növekedést úgy sikerült elérni, hogy közben az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága stagnált.
   
Termelési oldalról a szolgáltatások és az építőipar szerepét emelte ki Regős Gábor, ezek jelentették a gazdaság motorját. Lassult, de így is érzékelhető maradt az ipar növekedése, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke csak kismértékben bővült. A szolgáltatásokon belül az átlagosnál jobban bővültek a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások.
   
Felhasználási oldalról az előző negyedévekhez képest erősödött a fogyasztás szerepe, amelyet a bérek emelkedése eredményezett. A beruházások szintén hozzá tudtak járulni a növekedéshez, de a bővülés üteme itt lassult. A külkereskedelmi egyenleg a termékexport alacsony növekedése és az erőteljes belső kereslet miatt lassította a bővülést.
   
2020-ra a tavalyinál lassabb, de továbbra is érdemi bővülést várnak, mértéke 4 százalék alatt maradhat. A növekedést lassítja a kedvezőtlen külső környezet és a koronavírus terjedése, azonban hozzájárul a bérek emelkedése és a beruházások magas szintje.
   
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei kilátásokat meglehetősen bizonytalanná tette a koronavírus megjelenése, és az esetleges negatív hatások becslése nem egyszerű. Előrejelzésük az idei évre 3,6 százalékos növekedés, miután a belső fogyasztás egyelőre nem lassul jelentősebben, a beruházások növekedése azonban már jóval visszafogottabban alakulhat a tavalyinál.
   
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a KSH beruházásokkal kapcsolatos adataira reagált, melyek szerint 2019 negyedik negyedévében 5,9 százalékkal nőtt a beruházások volumene 2018 azonos időszakához képest, 2019 egészében az eddigi leggyorsabb, 14 százalékos volt a bővülés.
   
Kiemelte, hogy jelentős mértékben nőttek a beruházások - feltehetően az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan - a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Ezen a területen tavaly a Samsung SDI 390 milliárd, az SK Innovation 239 milliárd, a Toray 127 milliárd forint értékű beruházást jelentett be.    

Kiemelkedő volt a növekedés a gép, gépi berendezés gyártása területén is. Noha a Mercedes két évvel ezelőtt elindult új, 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása csúszik, később azonban folytatódhat a gyár építése, mivel ennek egynegyede már elkészült.
   
A tavaly bejelentett, rekord volumenű, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán, kínai és indiai vállalatok is.