Bizonytalanságot hozott a Brexit a polgári perekben
Nagyfokú bizonytalanságot és hosszantartó tárgyalássorozatot követően 2020. december 24-én az EU és az Egyesült Királyság megkötötte a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást. A Megállapodás megkötése a legtöbb kérdésben biztosította a „hard” Brexit elkerülését, ugyanakkor a Megállapodás jogviták esetében nem tartalmaz rendelkezéseket a viszonosságra vonatkozóan, továbbá nem tesz említést a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködésről. Ebből fakadóan nem egyértelmű, hogy a Brüsszel Ia Rendelet alkalmazandó-e 2021. január 1. után. annak ellenére, hogy az EU jogrendszerének alkalmazása megszűnt 2020. december 31-től.
Mi lesz a polgári perekkel?
„Az EU területén a Brüsszel Ia Rendelet határozza meg, hogy határon átnyúló polgári ügyekben melyik tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal” – mondja Rusznak Csaba, a KNP LAW vitarendezési csoportjának vezetője. „A Rendelet meghatározza a tagállamokban hozott bírósági ítéletek végrehajtásának szabályait is. A Megállapodás ugyanakkor hallgat más tagállamban hozott ítéletek kölcsönös elismeréséről.”
Ez azt jelenti, hogy kevés az esély a határon átnyúló ítéletek végrehajtására az EU és az Egyesült Királyság között.
Valószínűleg a Rendeletet a jövőben nem lesz alkalmazandó, ezért az Egyesült Királyság és az EU változásokkal kényszerül szembenézni. A pernyertes fél számára egy végrehajthatatlan ítélet sovány vigasz. „Például, ha egy német társaság számára kártérítést ítélnek meg egy brit társasággal szemben, a német társaságnak bizonytalansággal kell szembenéznie az ítélet végrehajtásának kapcsán, ha az ítéletet az Egyesült Királyságban hajtják végre” – magyarázza az ügyvéd.
Mindemellett 2020. december 31. után a brit bíróságok nem alkalmazhatják az uniós jogot, kivéve a Megállapodásban meghatározott különleges eseteket, vagy ha más belső jogi norma azt lehetővé teszi.
A megoldás: Választottbíróság
A Brexitet követően az EU és az Egyesült Királyság között az igazságügyi együttműködés területén a polgári és kereskedelmi ügyeket értintő bizonytalanságok nem érintik a felek által kikötött választottbírósági klauzulát. Így a választottbírósági eljárást a társaságok anélkül indíthatják meg, hogy bizonytalanságoktól, változásoktól tartaniuk kellene a jövőben. A választottbíráskodás egész világra kiterjedő intézményrendszerének, illetve a felhasználóbarát szabályrendszerének köszönhetően a határon átívelő jogviták rendezésében a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás töretlenül nagy népszerűségnek örvend.
A választottbíróságok népszerűségének okai többek között:
-a felek maguk választják meg az ügyben eljáró bírót, ami nemcsak a pártatlanságot biztosítja, hanem magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy szakértők járjanak el választottbíróként. Ez lehetővé teszi, hogy egy olyan átfogó tudással rendelkező szakember hozzon döntést az ügyben, aki részleteiben átlátja az iparág egészének működését;
-ítéleteik a felekre kötelezőek, végrehajthatóak, csak korlátozott körben vizsgálhatók felül;
-az eljárás teljes egésze lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így elkerülhető a különleges és védett adatok kiszivárgása;
-gyorsított eljárásrendjének köszönhetően a választottbíráskodás egyszerűbb, rugalmasabb és gyorsabb megoldást kínál, mint a hagyományos peres eljárás. Ez az eljárás hosszát jelentősen lerövidítheti, valamint felek számára nagyobb kiszámíthatóságot és rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé.
A nemzetközi választottbíráskodás felértékelődése
Nincs olyan jogvita, amit ne lehetne választottbírósági útra terelni, ugyanakkor a felek hozzájárulása és egyetértése ehhez elengedhetetlen. Amennyiben a szerződésben már kikötésre került a választottbírósági eljárás, ez lesz az alapértelmezett vitarendezési mód.
„Ha a vitás kérdések rendezésére a felek korábban a peres utat kötötték ki a szerződésükben – illetve amennyiben erre vonatkozóan nem kötöttek ki semmilyen rendelkezést, most érdemes lehet megfontolni a szerződések módosítását és a választottbírósági eljárás kikötését” – teszi hozzá a KNP LAW szakértője. „Annak ellenére, hogy a szerződés módosításához a felek egyetértése szükséges, az erre irányuló konszenzus kialakítása nem felesleges erőfeszítés. Kifejezetten fontos, hogy a felek még a jogvita felmerülését megelőzően kiválasszanak egy hatékony, előrelátható és kiszámítható vitarendezési megoldást az esetlegesen felmerülő nézeteltéréseik rendezésére.”
