Bod Péter Ákos: fennmarad, de változik a globális kapitalizmus
A Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Világgazdaság szerdai üzleti reggelijén hangsúlyozta: a jelenlegi válság - bár Európából nézve világválság -, valójában a centrum válsága, vagyis az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán krízise. E három területen az európai típusú kapitalizmus került válságba. A kapitalizmus ugyanakkor nem mondott csődöt, és ellentétben az 1929-1933-as krízissel nem jelent meg "váltótársa", nincsenek alternatív rendszerek vagy teóriák, "nincs új Keynes, Marx, vagy Max Weber" - fogalmazott Bod Péter Ákos.
A közgazdász kifejtette: furcsa időszak áll mögöttünk, a 2007-2008-ban kirobbant válság után az államok azt ígérték, helyrehozzák, amit a magángazdaság elrontott, de maguk is bajba kerültek. Immár az Európai Unió (EU) tagállamai szerepelnek a kockázatos államok listájának élén, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) pedig több ügyfele van Európából mint Afrikából. Az orosz, brazil, indiai, és kínai gazdaság növekedése a válság ellenére is jó, így világválságról nem lehet beszélni, ugyanakkor sok európai országban - így Magyarországon is - várhatóan éveknek kell még eltelnie, mire a gazdasági növekedés visszatér a válság előtti szintre - mondta. Nemcsak a kapitalizmusnak, a neoliberális közgazdaságtannak sincs váltótársa - hangsúlyozta Bod Péter Ákos.
Úgy vélekedett, hogy az euró nincs válságban, csak néhány perifériás ország, mondta hozzátéve, hogy az exportorientált euró-tagállamoknak - így például Németországnak - nem érdeke, hogy egy-egy gyenge ország kiessen a valutaunióból. Európát leírni korán van, és az elmúlt időszak mutatta, hogy képes megújulni, de ha el is süllyedne, akkor is sokáig tartana - vélekedett. Bod Péter Ákos kiemelte: a pénzintézeti szektor - amely bár a legracionálisabbnak tűnik - nagy késéssel fedezte fel a gondokat.
Először érzéketlen volt a létező kockázatokra, majd túlkorrigált, amely például a 10 éves állampapírhozamok alakulásában is megmutatkozott. A szakértő szerint a globális pénzügyi világ pánikra hajlamos, későn reagál, amikor pedig reagál, akkor túlreagál, így "nem szabad arra számítani, hogy majd a piacgazdaság tökéletesen beáraz mindent". Szólt arról is, hogy óriási tőkeáramlás indult meg az elmúlt másfél évben, és a befektetők nagyon figyelik, hogy hová megy ki a pénz, például Görögországból.
A pénz egy másik egy másik euró tagállamba áramlik, vagyis "az euró nem megy sehová", hanem a görög pénzek menekülnek a német vagy épp a holland nemzeti bankba - mondta Bod Péter Ákos. Az IMF-ben levő szavazati arányok átalakulása jelzi a Nyugat lassú térvesztését, a centrum országok részaránya fokozatosan csökken, az ázsiai országok pedig feljönnek, aminek eredményeképpen más lesz a vezetés, az igazgatótanács összetétele, ennek megfelelően pedig a felfogás, a politika is.
Az új kapitalizmusnak új intézményi szereplői vannak - emelte ki, kifejtve, hogy míg korábban a legfejlettebb (de már akkor sem a legnagyobb gazdasági erőt képviselő) államok tartottak G6, G7-es csúcstalálkozókat, ez mára G20-ra bővült, és nem lehet úgy világraszóló döntést hozni, hogy például Kína nincs az asztalnál. Bod Péter Ákos elmondta: új szereplők a szuverén alapok is. Ezek súlya egyelőre nem olyan nagy, de egy kínai vagy norvég alap, ha "ránéz" egy iparágra, ott hatalmas változásokat tud előidézni. Megjelennek ezenkívül nagyvállalatok a harmadik világból, Indiából, vagy akár Mexikóból - fűzte hozzá. (MTI)
