Brexit - Brit Iparszövetség: vámakadályoktól mentes kereskedelem kell!

 A 190 ezer üzleti vállalkozást képviselő szervezet széleskörű konzultációt folytatott tagvállalatai körében, felmérve, hogy a cégek mit sorolnak a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások legfontosabb elérendő céljai közé.
    

A konzultáció eredményeként összeállított 120 oldalas tanulmány szerint, amelyet a CBI szerdán terjesztett a kormány elé, a megkérdezett vállalatok a fontossági sorrend élére helyezték a vámakadályoktól mentes kereskedelmi kapcsolatrendszer fenntartását az EU-val a brit uniós tagság megszűnése után is.
    

A CBI adatai szerint a brit export 44 százaléka irányul az EU-piacra, és az import 53 százaléka érkezik más uniós országokból. Ez azt jelenti, hogy számtalan brit cég egész üzleti modellje az EU-integrációra épül, és e vállalatoknak létfontosságú az akadálymentes kereskedelem az unióval minden létező árukategóriában.
    

Az iparszövetség a tanulmányban kiemeli, hogy ha a kilépési tárgyalásokon nem születik kedvezményes kereskedelmi megállapodás London és az Európai Unió között, akkor az EU saját jogszabályai alapján köteles lenne ugyanolyan vámokat kivetni a brit termékekre, amilyeneket jelenleg minden más harmadik országbeli partnerrel szemben alkalmaz.
    

A CBI kimutatása szerint az EU az unión kívüli szállítóktól importált ruházati termékeket 12 százalékos, az élelmiszeripari cikkeket átlagosan 22 százalékos, ezen az átlagon belül a tejtermékeket 36 százalékos vámmal terheli meg. A nem EU-országokban gyártott személyautókra 10 százalékos, a szeszesital- és dohányfélékre, valamint az édesipari termékekre 20-30 százalékos vám érvényes.
    

A CBI tanulmánya alig burkoltan bírálja Theresa May brit miniszterelnök azon többször hangoztatott álláspontját, hogy a brit EU-tagság megszűnése után a jelenlegi EU-szintű harmonizált kereskedelmi szabályozást brit nemzetállami szintű szabályozási rendszernek kell felváltania.
    

Az iparszövetség szerint a kedvezményes kereskedelmi kapcsolatrendszer fenntartása az EU-val olyan széleskörű megállapodás megkötését igényli, amely megőrzi a harmonizált szabályozási rendszert, mivel az unió belső piacának alapjául szolgáló egységes szabálygyűjtemény jelentősen megkönnyíti a határokon átnyúló üzleti tevékenységet, különösen a kisebb vállalkozások számára.
    Az EU-val folytatott kedvezményes kereskedelem előnyei kerülnének veszélybe, ha a brit kormány szándékosan a jelenlegi harmonizált rendszertől eltérő szabályozásokat és előírásokat léptetne érvénybe - áll a Brit Iparszövetség szerdai felhívásában.
    A brit gazdaság nagy ágazati szervezetei már jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.
    Legutóbb a CBI, valamint a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, és a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői fordultak közös nyílt levélben a kormányhoz és Theresa May miniszterelnökhöz, hangsúlyozva: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor az EU-piacra irányuló - jelenleg vámmentes - brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok.
    Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint Nagy-Britannia akkor férhet hozzá az unió vámmentes belső piacához, ha EU-tagságának megszűnése után is elfogadja az akadálytalan munkaerőáramlás elvét, London azonban mindenképpen korlátozni kívánja az EU-állampolgárok bevándorlását.