Brit Iparszövetség: fel kell lépni az EU-szkeptikusokkal szemben
John Cridland kijelentette, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás mellett szóló üzleti érvek elvesznek a bevándorlásellenes nézetek hangzavarában, az üzleti élet hangját "meglehetősen furcsa módon" nem hallani az erről folyó vitában. Hozzátette: nem tud olyan CBI-tagvállalatról, amelyik ne függne valamilyen módon az EU egységes munkapiacától.
A CBI vezetője szerint a skót függetlenségről szeptemberben tartott népszavazás tapasztalataiból fontos tanulságokat kell levonni az Európai Unióról folyó vitában. A brit vállalati szféra ugyanis a skóciai népszavazási kampány célegyenesében szólalt csak meg, nem sokkal a voksolás előtt kezdte hangsúlyozni Skócia esetleges elszakadásának várható életszínvonalbeli következményeit és a családokra háruló anyagi terheket.
John Cridland szerint az EU-vitában a brit üzleti szektornak idejekorán "mozgósítania" kell. A CBI nemrégiben összeállított egy elemzést, amely szerint Nagy-Britannia EU-tagsága minden brit háztartás számára évi átlagban 3 ezer font (csaknem 1,2 millió forint) anyagi előnnyel jár. Más számítások szerint a brit költségvetés is jól jár az európai uniós társállamokból érkező munkavállalókkal.
Az egyik neves londoni egyetem, a University College London (UCL) kutatói e héten ismertetett tanulmányukban kimutatták, hogy a külföldi EU-munkavállalók 2001 és 2011 között nettó több mint 20 milliárd fonttal (csaknem 8 ezer milliárd forinttal) járultak hozzá a brit közfinanszírozási rendszer bevételeihez. Mindemellett olyan mennyiségű és minőségű produktív szaktudást hoztak magukkal, amelynek oktatási költsége 6,8 milliárd fontjába került volna Nagy-Britanniának.
A tanulmány szerzői kimutatták azt is, hogy a vizsgált évtizedben a 15 régebbi EU-tagállamból érkezők 64 százalékkal, az Európai Unióba 2004 óta felvett közép- és kelet-európai országok munkavállalói 12 százalékkal több adót fizettek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális ellátás formájában igénybe vettek.
Az EU-bevándorlás mára a brit belpolitika első számú vitatémájává vált, és az uniós társállamokból - főleg a közép- és kelet-európai EU-tagországokból - érkező munkavállalók nagy száma a legfőbb hivatkozási alapja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó kormányzati megnyilvánulásoknak.
David Cameron brit miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy a brit kormány álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron a minap azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. (MTI)
