Brüsszel 3 millió menedékkérővel számol a következő években
Az elemzés külön kiemeli, hogy az érkező menekültek számának idei gyors és meredek emelkedését csak gazdasági szempontból vizsgálja, társadalmi és politikai hatásait nem feladata értékelni.
A migrációs válság jelentős terhet jelent bizonyos tagállamok számára, legyen szó tranzit- vagy célországokról - állapítja meg a bizottság, hozzátéve: tavaly január óta körülbelül 1,2 millióan adtak be menedékkérelmet az unióban. Említést tesz a brüsszeli testület arról is, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex adatai szerint 2015 első három negyedévében 710 ezer határsértő érkezett az unióba.
Az viszont nem szerepel a jelentésben, hogy a Frontex az adatok közlésekor pontosította: azok, akik Görögországban és Magyarországon is átlépték az unió külső határát, kétszer, vagyis duplán szerepelnek a számításokban. Megjegyzi a bizottság, hogy ha idén egymillió migráns érkezik az unióba, az a lakosság 0,2 százalékát teszi ki, miközben például Spanyolországban 1995 és 2008 között hatmillió fővel, vagyis 15 százalékkal nőtt a külföldön születettek, vagyis bevándorlók száma, és az unióba érkező migránsok száma eltörpül a Szíriával szomszédos országok által befogadott menekültek létszáma mellett is.
Brüsszel arra számít, hogy a 2017-ig tartó időszakban a menedékkérők beáramlásának üteme fokozatosan normalizálódik, és további hárommillióan érkeznek. Ennek gazdasági hatása a bizottság elemzése szerint tagállamonként eltérő lesz, az összesített hatás viszont akár enyhe pozitív gazdasági eredménnyel is járhat, ez 2020-ig az eredetihez képes 0,2-0,3 százalékkal nagyobb GDP-ben mutatkozhat meg uniós szinten.
"Az elemzés azt mutatja, hogy ha megfelelően kezelik, akkor a menekültek beáramlása rövid és középtávon enyhe pozitív hatással lehet a növekedésre. Ebben kulcsfontosságú szerep jut annak, hogy a befogadott menekültek integrálódjanak a munkaerőpiacra" - állapítja meg a bizottság, külön kitérve arra, hogy azt is figyelembe vette, hogy a menedékkérők közül melyik tagállamban átlagosan hányan kapják meg a menekültstátust.
A közgazdasági elemzés azzal is számol, hogy ha egyes tagállamokban a migrációs válság miatt többletkiadásokra van szükség, az az összesített keresletet is növelni fogja. Hosszabb távon az elemzés általánosságban a migráció hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva arról ír, hogy a nem uniós országból származó migránsok általában több bevételt termelnek az államnak, mint amennyi juttatást igénybe vesznek, és ha megfelelően integrálódnak, akkor az öregedő és zsugorodó munkaerővel rendelkező országok fenntarthatóságát javíthatják, viszont, ha nem sikerül őket integrálni, annak éppen ellenkező hatása lehet.
Azt viszont kiemeli a dokumentum, hogy a bevándorlás kicsiny vagy jelentéktelen hatással van a helyi munkanélküliségre. Mindezeket a kutatási megállapításokat ugyanakkor Brüsszel szerint fenntartásokkal kell kezelni, mert a most érkező migránsokról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, és a hárommilliós szám is puszta becslés; a bizottság azzal számol ugyanis, hogy idén 1 millió, jövőre másfélmillió, 2017-ben pedig félmillió menedékkérő érkezik, és körülbelül felük kap valóban menekültstátust, továbbá az elismert menekültek háromnegyede a munkaképes korosztályhoz tartozik.
"A szóban forgó számokat jelentős bizonytalanság övezi" - árnyalja a saját elemzése által felvázolt képet a brüsszeli testület, felhívva a figyelmet arra, hogy a gazdasági jóslat olyan feltevésektől függ, mint az érkezők végzettsége, képzettsége és integrációs képessége, és ha ezek nem esnek egybe a korábbi tanulmányok által felvázolt esetekkel, akkor a mostani migrációs válságban jóval nagyobb hibahatárral kell kalkulálni. (MTI)
