Brüsszel 3 országra állapított meg túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt
A gazdasági mutatók alapján az Európai Bizottság novemberben állította össze a vizsgálandó tagállamok listáját, amelyen Magyarország is szerepelt. A szerdai közleményből ugyanakkor az derül ki, hogy bár a bizottság szerint Magyarországon is fennállnak a makrogazdaságban egyensúlytalansági tényezők, azok mértékét a bizottság nem tartja túlzottnak. A tizenhét országról szóló részletes vizsgálat eredményét Brüsszel csak később, a délután folyamán hozza nyilvánosságra.
A sajtó számára egyelőre elérhető közlésből azonban már kiderül, hogy a bizottság értékelése szerint a magyar makrogazdasági egyensúlytalanság okaira továbbra is oda kell figyelni, ezekre határozott szakpolitikai választ kell adni. A bizottság szerint javul, de továbbra is erőteljesen negatív Magyarország nettó nemzetközi befektetői pozíciója, magas az állami és a magánszektor eladósodottsága, és törékeny a pénzügyi szektor. Emellett Brüsszel úgy látja, hogy a magyar export teljesítménye romlik.
Ezen kívül a bankok működési környezetének javítását tartaná kívánatosnak annak érdekében, hogy a gazdaság finanszírozása fenntartható módon helyreálljon. "A magas államadósság szintén aggodalomra ad okot" - jegyzi meg a bizottság, amely arra is kitér, hogy bár a strukturális pénzügyi mérleg lényegesen javult, a forint gyengülése, az alacsony növekedési potenciál és a magas finanszírozási költségek megakadályozták az adósság csökkenését. A brüsszeli testület előrejelzése szerint Magyarország nem fogja elérni az úgynevezett középtávú költségvetési célt, amely jelenleg a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiányt jelentene.
A bizottság szerint Magyarország strukturális mérlege 2014-ben romlani fog. Novemberben a bizottság még a munkanélküliséget is egyensúlytalansági tényezőként azonosította, a mélyreható elemzést követően kiadott közleményben viszont erről már nem tesz említést a testület. Horvátországban a bizottság az alacsony növekedéssel és alkalmazkodási rugalmassággal párosuló külső kötelezettségek mérete, az export romló teljesítménye, az eladósodott vállalatok, a gyorsan növekvő államadósság miatt kongatja meg a vészharangot.
A bizottság szerint további pénzügyi konszolidációs erőfeszítésekre van szükség a deficit kordában tartása és annak megakadályozása érdekében, hogy az államadósság fenntarthatatlanná váljon. Zágrábnak a túlzottdeficit-eljárásban erre április végéig van ideje - emlékeztet a bizottság. Olaszországnak a nagyon magas államadósság és a gyenge külső versenyképesség ellen kell fellépnie a bizottság véleménye szerint. Brüsszel szerint mindkettő abból fakad, hogy az olasz termelékenység hosszú ideje gyenge növekedést mutat, és mindkettő ellen sürgősen és határozottan tenni kell valamit.
Szlovéniának a bizottság szerint továbbra is jelentős lépéseket kell tennie, mert továbbra is fennállnak a súlyos egyensúlytalansági tényezők annak ellenére, hogy ezeket a kormány az elmúlt évben sikeresen mérsékelte makrogazdasági kiigazítással és határozott politikai intézkedésekkel. Brüsszel arra is kitér, hogy egy évvel ezelőtt Spanyolországot is olyan tagállamként azonosította, ahol túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság áll fenn, ám Madrid Brüsszel szerint az elmúlt időszakban jelentős kiigazítást hajtott végre.
A jelenlegi trendek folytatódása esetén pedig az egyensúlytalanságot okozó tényezők tovább mérséklődnek. Ez alapján a bizottság a felhívja ugyan a figyelmet, hogy vannak még kockázatok, ám úgy ítéli meg, hogy az egyensúlytalanság immár nem számít túlzottnak. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy a 17 vizsgált tagállam közül háromban, Dániában, Luxemburgban és Máltán a részletes vizsgálat nem talált makrogazdasági egyensúlytalanságot.
Emellett a bizottság külön figyelmeztetést adott ki az eurózóna két országával kapcsolatban. Brüsszel szerint ugyanis fennáll annak kockázata, hogy a túlzottdeficit-eljárásban sem Franciaország, sem Szlovénia nem tudja majd teljesíteni az idei hiánycélt. Tavaly a bizottság 13 országról készített mélyreható elemzést, Magyarországról akkor is azt állapította meg, hogy van ugyan egyensúlytalanság, de nem túlzott, a külső egyensúly például javult. (MTI)
