Ciprus miatt ismét fellángolhat az euróövezeti válság
Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter szerdán azt mondta moszkvai tárgyalásairól: "konstruktív, őszinte párbeszéd" zajlik az orosz kormánnyal, és addig folytatják a tárgyalásokat, amíg megállapodás nem születik.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi politikus szavait kommentálva azt jósolta, Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe "határozott részesedést" kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból. Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak "aprópénz" lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a "nagy játszma" a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése és az, hogy milyen áron szerezhetők meg a kitermelési koncessziók - fogalmazott a Standard Bank londoni elemzője.
Kedden a Vedomosztyi írt arról, hogy a Gazprom minden lehetőséget kihasznál a ciprusi kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására. Az orosz üzleti-politikai lap így értékelte a Gazprombank Ciprusnak tett állítólagos felajánlását, miszerint kész segíteni a Ciprusnak nyújtott hitel átstrukturálásával.
A ciprusi bankválság terjedési kockázataival kapcsolatban Timothy Ash annak a véleményének adott hangot, hogy a közép- és kelet-európai térségben elsősorban Szlovénia bizonyulhat sebezhetőnek, tekintettel arra, hogy a szlovén bankszektoron belül nem egészen 40 százalék a külföldi tulajdonosi arány, ami kevesebb mint a fele a térségi átlagnak.
Ráadásul folyamatosan csökken is a külföldi tulajdonosok aránya, mivel több európai bank a kijárat felé tart, "visszaadva a kormánynak a kulcsokat". Így a szlovén bankrendszer feltőkésítésének költségei az államot terhelik - hangsúlyozta Timothy Ash. Hozzátette: a közép- és kelet-európai térség más országaiban nem ez a helyzet, mivel ezekben a gazdaságokban a bankrendszer tőkepótlásáról a külföldi tulajdonos bankok minden egyéb problémájuk ellenére gondoskodtak.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének stratégája, Alex White a ciprusi-orosz tárgyalásokkal kapcsolatos szerdai értékelésében szintén a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy Oroszország kitermelési koncessziókat kér a ciprusi tengeri földgázmezőkre. White szerint ugyanakkor Oroszország "bajosan vehetné névértéken", ha Ciprus földgáz-kitermelési koncessziót ajánlana fel, tekintettel a térségi földgázmezők kitermeléséi jogaival kapcsolatos regionális vitákra.
A JP Morgan londoni szakelemzője szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy Moszkva valójában mit kaphatna Ciprus pénzügyi megsegítéséért cserébe. Alex White szerint a felmerült lehetőségek között szerepelhet stratégiai jellegű eszközök átadása, de azt valószínűtlennek tartja, hogy a NATO engedné például egy orosz haditengerészeti támaszpont létesítését Cipruson. Ha azonban Ciprus végül törlesztésképtelenné válik, és el kell hagynia az euróövezetet, akkor függősége Oroszországtól valószínűleg "drámai mértékben" megnő - véli az elemző.
Moszkva azonban elsősorban pénzügyi központként betöltött saját szerepét kívánja erősíteni. A Ciprusnak nyújtandó lehetséges orosz támogatásokkal kapcsolatos várakozások nagy része arra a feltételezésre épül, hogy az orosz kormány prioritásnak tekinti egy offshore pénzügyi menedék megmentését. Valójában azonban Oroszország hosszú távú érdeke Moszkva pénzügyi központ szerepének erősítése, és Ciprus mint vetélytárs "kiiktatását" a Kreml "nem feltétlenül tartaná rossz fejleménynek" - vélekedett szerdai értékelésében a JP Morgan londoni stratégája.
Ha az oroszok konkrét egyezséget ajánlanak fel Ciprusnak, annak valószínűleg mérhetetlen ára lenne: Moszkva jó eséllyel azt kérné, hogy Ciprus teljes egészében fordítson hátat a trojkának, vagyis a pénzügyi segítség fejében bankbetétilletéket követelő IMF/EU-bizottság/eurójegybank hármasnak - vélte. Ezzel Moszkva gyakorlatilag azt kérné, hogy Ciprus távozzon az euróövezetből, és "szilárdan vesse meg lábát az orosz érdekszférában" - tette hozzá. "Bár valószínűtlen, mégsem teljesen lehetetlen", hogy Ciprus adott esetben el is fogadna egy ilyen egyezséget.
Ben May, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai ügyekkel foglalkozó vezető közgazdásza szintén úgy vélekedett: a bankbetétilleték parlamenti elutasítása nyomán megnőtt Ciprus euróövezeti távozásának kockázata. Az is felmerülhet, hogy a jelenlegi bankzárlat feloldása után Ciprus - Izland mintájára - tőkekorlátozásokat vezet be a pénzek kimenekítésének megakadályozására - tette hozzá.
A Capital Economics londoni szakértője szerint is az lehet az egyik megoldás, hogy Ciprus végleg ejti a bankbetétilletéket, és Oroszországtól kér pénzügyi segítséget. Oroszország ciprusi befolyásának erősödését nem feltétlenül vennék jó néven egyes euróövezeti döntéshozók, végső soron azonban még ez is elfogadhatóbbnak bizonyulhat, mint a biztosra vehető alternatíva, vagyis az, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása esetén Ciprus törlesztésképtelenné válik, a teljes ciprusi bankrendszer összeomlik és az ország távozni kényszerül az euróövezetből - vélekedett Ben May, aki szerint ezért valószínűnek tűnik valamilyen kompromisszumos megoldás, például az illeték csökkentése és bizonyos mértékű orosz támogatás elfogadása.
A szakértő szerint azonban az epizód máris károsította az euróövezeti döntéshozatal megítélését, és nem lenne meglepő, ha a ciprusi fejlemények nyomán ismét fellángolna az euróövezeti válság az idén. (MTI)
