Citigroup: Magyarország legfőbb kihívása a növekedési probléma
David Lubin ezt a Portfolió.hu csütörtöki, budapesti konferenciáján mondta, hozzáfűzve, hogy a mintegy 75 százalékos magyar export/GDP arány miatt az ország nagyban függ az eurózóna növekedési lehetőségétől. Kiemelte: a magyar kormánynak komolyan kell vennie a nemzetközi szervezetekkel, az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásokat, és a szükséges reformokat meg kell valósítania, már csak az államadósság GDP-hez mért arányának fenntarthatósága miatt is.
David Lubin kifejtette: Magyarországon lényegében összeomlottak a beruházások, az állóeszköz-beruházások alacsony szintje gátja a növekedés beindulásának. Emellett az is gond, hogy - akárcsak egész Közép-Kelet-Európában - Magyarországon a kereskedelmi bankok jelentősen visszafogják hitelezési tevékenységüket, ami szintén jelentős problémákat idéz elő a magyarországi gazdaság, az itteni vállalatok számára.
Rámutatott: a belső fogyasztás, a belső források alacsony szintje miatt a magyar GDP alakulása nagyban függ a magyarországi export alakulásától, ez pedig az unióban tapasztalható konjunkturális folyamatoktól, ami növeli az ország külső kitettségét, sérülékenységét. Jelezte: az ország mérsékelt növekedési potenciálja indokolhatja azt, hogy miközben az itteni befektetések alacsony kockázatúak, és a magyar eszközök jelentős megtérülést hoznak, a magyar állampapírok kockázati felára inkább tendál az argentin állampapírok felára felé, mint a cseh, vagy lengyel állampapírok hozama felé.
Bódis Péter, a Pioneer Pekao Investment befektetési igazgatója a panelbeszélgetés során elmondta: a magyar kormánnyal szemben azért tapasztalható a nemzetközi pénzpiacokon bizalmatlanság, mert a kormány az elmúlt időszakban gyakran kiszámíthatatlan, előre nem várt intézkedéseket lépett meg. Jelezte: a nemzetközi cégek, pénzügyi intézmények tevékenységét nehezítő lépések nem egyszer visszaütnek a befektetők körében, a nemzetközi pénzpiacokon.
Arról is szólt, hogy Lengyelország gazdaságának nemzetközi megítélése azért is jobb, mint Magyarországé, mert a lengyeleket nagyobb vállalkozói kedv jellemzi, mint a magyarokat, emellett jelentős Lengyelországban a belső fogyasztás és még növekszik is. Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője utalt arra: ha lesz megállapodás Magyarország és a nemzetközi szervezetek között, az bizonyára csökkenti majd a nemzetközi pénzpiacokon a magyar eszközök, az állampapírok kockázati felárát. Hozzátette: Magyarországnak nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy megállapodjon az EU-val és az IMF-fel, mint a két nemzetközi szervezetnek. (MTI)
