Csökkenhet a kölcsönzött munkaerő létszáma az új Munka törvénykönyve miatt
Ezt Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke mondta az MTI-nek. Kiemelte: jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, amelyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt.
Köves Balázs szerint ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé. A szakértő szerint amennyiben az Mt. jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is - mondta.
Köves Balázs úgy vélte, a szféra egy része a szürkezóna irányába fog elindulni, a külföldi termelő cégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás. "Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról" - mondta. A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással.
Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra - például újabb megrendelésekre - hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést - mondta.
Kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt. "Egyik termelő cég nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott" - mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.
Életszerűtlennek tartja azt is, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, mivel ez ideiglenes foglalkoztatásnál csökkenti a rugalmasságot és növeli a költségeket. A csoportos létszámleépítés kapcsán elmondta: az, hogy ennek szabályait alkalmazni kell a munkaerő-kölcsönzésre is, teljesen ellehetetleníti a szférát, hiszen folyamatos csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó. Kifejtette: még egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 munkavállalót küld el havonta (többet is vesz fel), és nem tudja előtte 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania.
A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbeadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat. A cégek a válság után nem tudták, nem akarták, vagy nem merték bővíteni belsős állományukat, így az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre - mondta.
Míg 2008-2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, addig a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett; ez körülbelül 50.000 munkavállalót jelent. 2010-ben már 130.000 ember dolgozott kölcsönzöttként, és a kölcsönző vállalatok több mint 150 milliárd forint adót fizettek - ismertette Köves Balázs. Hozzáfűzte, hogy a gyártó, termelő vállalatoknál, nagy beruházóknál - akik a munkaerő-kölcsönzés legfőbb igénybevevői - nincs alternatívája a kölcsönzésnek. Többszörösen visszaigazolódott, hogy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül betöltött állások jelentős része egyáltalán nem is jönne létre (vagy megszűnne), ha nem létezne ez a jogintézmény. (MTI)
