Csökkent a bioterületek nagyság
A KSH adatai szerint a 2009-es 128 ezer hektárral szemben 2011-ben 124 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, a csökkenés a 2009-es 140 ezer hektárhoz képest szembetűnő. Czeller Gábor elmondta: bár az évi területnagyságról pontos adatok még nincsenek, a tavalyinál kisebb területen folytattak ökológiai gazdálkodást, és a termelők száma is kisebb lett. A szövetség elnöke szerint ez a támogatási rendszerrel magyarázható: több termelő a biogazdálkodást - a szokásosnál kevesebb vegyszert alkalmazó - integrált gazdálkodással váltotta fel a két gazdálkodási mód után járó támogatás közötti csekély különbség miatt.
Ismertetése szerint a bionövény-kultúrákat jobban megviselte az aszály, mint a hagyományosan művelt ültetvényeket. A mintegy tízezer hektáron termő biokukorica terméskiesése 70 százalékos volt, a jó időjárási viszonyok között 4,5-5 tonnás átlagtermést hozó biobúzából is a szokásos fele termett csak, míg a bionapraforgó 30-35 százalékkal hozott kevesebb termést. A terméskiesést nem ellensúlyozta a magasabb ár; a hazai bionövények 90 százaléka az európai piacon talál gazdára, és Németországban és Franciaországban biokukoricából például kifejezetten jó volt a termés - jegyezte meg.
A biokukoricáért tonnánként 300-320 eurót kaptak a termelők, a búza európai ára 320-360 euró volt. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a biotermékek és a hagyományos mezőgazdasági alapanyagok árának különbsége egyre csökken; az intenzív gazdálkodással termesztett búza tonnánkénti ára 60 ezer, egy tonna biobúzát 80-90 ezer forintért lehetett az idén értékesíteni, a biokultúráknak azonban nagyobb a termelési kockázata és kisebb termésátlagot hoznak, ami csökkenti a jövedelmezőséget. A hazai bionövények közül a biogyümölcsök egyértelműen versenyképesek Európában, de van jövője a szántóföldi biokultúráknak is - tette hozzá.
Ehhez azonban állami támogatásra lenne szükség. Példaként említette, hogy nagy segítséget jelentene a biogazdálkodásnak, ha a közétkeztetésben kötelező lenne kínálatot biztosítani a bioalapanyagokból készült ételekből is. Czeller Gábor úgy vélte: amennyiben 2014-től alanyi jogon járna európai uniós támogatás ökológiai gazdálkodás után, jelentősen növekedne az így művelt terület nagysága Magyarországon, ami jelenleg az összes termőterület 1,8-2 százaléka. Úgy vélte, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus közepére vagy végére elérhető a célul kitűzött 300 ezer hektáros, biogazdálkodásba bevont területnagyság.
