Milliárdos Binance-lopás: Dél-Korea még nem egyeztet új szankciókról

Binance-hack: Szöul még tisztázza a részleteket

Dél-Korea egyelőre nem kezdett tárgyalásokat azokról az új szankciókról, amelyeket Észak-Korea ellen vezethetne be a Binance kriptotőzsde elleni támadás miatt. Az egyesítési minisztérium egyik tisztviselője november 5-én arról beszélt, hogy a kormány még nem ismeri teljes egészében az október 29-i kriptovaluta-lopás pontos körülményeit.

A lehetséges válaszlépések érdemi megvitatásához előbb az érintett kormányzati szervek közötti információmegosztásra és belső egyeztetésre van szükség.

A szöuli kormányzati központban újságíróknak nyilatkozó tisztviselő szerint a folyamat még ezt az előkészítő szakaszt sem érte el. Ez azt jelenti, hogy nem egy már elkészült szankciós csomag bevezetését halasztották el, hanem a kifejezetten ehhez az incidenshez kapcsolódó intézkedésekről nem indult meg a vita. Az egyeztetések hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Dél-Korea kizárta volna az újabb korlátozásokat.

A különbség azért lényeges, mert a Binance feltörésére adott konkrét diplomáciai válasz és az észak-koreai kibertámadásokkal szembeni általános fellépés két külön folyamat. Miközben az előbbihez a hatóságok további információkat tartanak szükségesnek, az utóbbi területen már működnek kormányzati és nemzetközi együttműködési mechanizmusok. A november 5-i nyilatkozat tehát önmagában nem jelent irányváltást Szöul kiberbiztonsági politikájában.

Új kiberszankciókat vizsgál a külügy

A dél-koreai külügyminisztérium ezzel párhuzamosan megerősítette, hogy több lehetséges választ is mérlegel az Észak-Koreához kapcsolt kiberműveletekre. Park Doo-soon szóvivő tájékoztatása szerint ezek között egyoldalúan bevezethető, kibertevékenységeket célzó szankciók is szerepelnek. A kormány azonban még nem hozott döntést az alkalmazásukról.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a kérdést más, Észak-Koreával kapcsolatos súlyos ügyekkel együtt értékelik. Nem közölt határidőt a felülvizsgálat lezárására, és nem nevezett meg olyan személyeket vagy szervezeteket sem, amelyek esetleg a korlátozások célpontjai lehetnek. Így jelenleg sem a lehetséges intézkedések pontos köre, sem azok bevezetésének időpontja nem ismert.

A két minisztérium közlése ezért nem feltétlenül ellentmondásos. Az egyesítési tárca a Binance-támadáshoz közvetlenül kapcsolódó szankciós egyeztetések állásáról beszélt, a külügy pedig az észak-koreai kibertevékenységekkel szembeni szélesebb körű lehetőségeket ismertette. A vizsgálat és a mérlegelés egyelőre nem jelent elfogadott szankciós döntést.

Az FBI a TraderTraitor műveletet nevezi meg

A dél-koreai nyilatkozatokat az FBI október 31-i közleménye előzte meg, amely Észak-Koreának tulajdonította a Binance-ről eltulajdonított, több mint 6 milliárd dollár értékű kriptoeszköz ellopását. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda az október 29-i támadást a TraderTraitor néven azonosított észak-koreai kiberművelethez kapcsolta. Ez a név korábban is felbukkant jelentős kriptovaluta-lopásokkal összefüggésben.

A nyomozók szerint a feltételezett elkövetők az eltulajdonított eszközöket elsősorban etherre, vagyis az Ethereum hálózat natív kriptovalutájára váltották. Az amerikai hatóságok arra számítanak, hogy ezt további átváltások és pénzmosási lépések követhetik, decentralizált pénzügyi szolgáltatások, illetve azonnali kriptoátváltást biztosító platformok bevonásával. Az eszközök mozgását ezért több szolgáltatást és blokkláncot érintően követik.

Az amerikai hatóságok a blokklánc-infrastruktúra üzemeltetőit, a kriptotőzsdéket, az elemzőcégeket és más szolgáltatókat is együttműködésre szólították fel.

A cél az, hogy akadályozzák meg a lopott vagyonhoz kapcsolódó címekkel végrehajtott tranzakciókat, illetve az ezekből származó eszközök további mozgatását. A pénz útjának feltérképezése és a tranzakciók korlátozása ebben a szakaszban párhuzamos feladat.

Milliárdos összeget fagyasztottak be

Az amerikai hatóságok megállapítását külön blokkláncelemzések is alátámasztották. A TRM Labs nagy bizonyossággal kapcsolta a támadást a TraderTraitorhoz, miközben a Binance a hivatkozott vizsgálati állás szerint önállóan nem azonosította az elkövetőket. Fontos tehát elkülöníteni a hatósági és elemzői következtetéseket attól, amit maga a kriptotőzsde erősített meg.

A Binance saját vizsgálata kompromittált munkavállalói számítógépeket, kártékony szoftvereket és a belső tárcainfrastruktúrához történt jogosulatlan hozzáférést tárt fel. Ezek a megállapítások a támadás technikai útvonalára világítanak rá, míg az elkövetők azonosítása külön nyomozati kérdés. A két vizsgálati terület összefügg, de nem helyettesíti egymást.

A tőzsde közlése szerint az iparági partnerekkel folytatott együttműködésnek köszönhetően megközelítőleg 2,85 milliárd dollár értékű érintett kriptoeszközt sikerült befagyasztani, illetve feltartóztatni.

A kriptovaluta-kibocsátók és a biztonsági vállalatok eközben tovább dolgoznak az eszközök továbbutalásának korlátozásán. A befagyasztott összeg ugyanakkor nem azonos azzal az összeggel, amelyet már ténylegesen vissza is juttattak a tőzsdének.

Phenjan politikai provokációt emleget

Észak-Korea visszautasította az FBI megállapításait, és politikai indítékokat tulajdonított az amerikai vádaknak. Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga és a Koreai Munkapárt magas rangú tisztviselője „súlyos politikai provokációnak” nevezte az állításokat. November 3-i reagálásában tagadta, hogy országa követte volna el a kriptovaluta-lopást.

Phenjan korábban is következetesen elutasította azokat a vádakat, amelyek észak-koreai kiberműveleteket kapcsoltak kriptovaluták eltulajdonításához. A mostani tagadás azután érkezett, hogy az FBI nyilvánosan megnevezte a TraderTraitor műveletet, és a lopott eszközök mozgásának korlátozására kérte a szolgáltatókat.

Az észak-koreai kormány később az Egyesült Államokkal folytatandó párbeszéd lehetőségével összefüggésben is megismételte álláspontját.

November 5-én Chung Dong-young dél-koreai egyesítési miniszter úgy értékelte, hogy Észak-Korea hajlandó lehet tárgyalásokat fontolóra venni Washingtonnal, amennyiben azok az érdekeit szolgálják.

Hozzátette azonban, hogy Phenjan továbbra is változtatásokat követel az általa ellenségesnek tekintett politikákban. Ezek közé sorolja a szankciós nyomást, a katonai gyakorlatokat és az emberi jogi intézkedéseket.

Folytatódik az amerikai–japán együttműködés

A Binance-ügyre szabott szankciós egyeztetések hiánya ellenére Dél-Korea folytatja nemzetközi együttműködését az észak-koreai kiberfenyegetésekkel szemben.

A külügyminisztérium szóvivője szerint Szöul kétoldalú munkacsoportokban dolgozik együtt Washingtonnal, és Japán részvételével háromoldalú egyeztetési keretekben is részt vesz. Ezek a mechanizmusok már a mostani kriptotőzsdei támadás előtt is működtek.

A szankciók kérdését közben egy külön katonai incidens is belpolitikai viták tárgyává tette Dél-Koreában. Chung ellenezte azokat a javasolt korlátozásokat, amelyeket a demilitarizált övezetben szeptember 21-én történt aknarobbanás miatt vezetnének be Észak-Korea ellen. A robbanásban három dél-koreai katona sérült meg, közülük ketten súlyosan.

Az ellenzéki politikusok túlságosan engedékenynek tartják a miniszter álláspontját Phenjannal szemben. Chung ezzel szemben azzal érvelt, hogy az ügy miatt bevezetett újabb szankciók pozitív eredmény nélkül provokálnák Észak-Koreát. Ez a vita azonban különálló ügy: nem tekinthető a Binance-hack miatt esetlegesen meghozandó intézkedésekről szóló kormányzati döntésnek.

A kriptopiac számára így egyelőre két párhuzamos folyamat határozza meg az ügy alakulását: a lopott eszközök felkutatása és korlátozása, valamint a diplomáciai válasz előkészítése.

Az FBI nyilvánosan Észak-Koreát nevezte meg felelősként, Phenjan tagad, Szöul pedig további belső egyeztetést tart szükségesnek. A november 5-i helyzet szerint a Binance-ügyhöz kapcsolódó dél-koreai szankciókról még nem született döntés.