Csökkent a feketefoglalkoztatás Magyarországon
A főfelügyelőség honlapján közzétett ellenőrzési eredményekből kiderül: 2011. első félévében a munkaügyi hatóság 11.481 munkáltatót ellenőrzött, és a vizsgálatok a munkáltatók 42 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (105.720 fő) 42 százalékát érintették. Ezek a jogsértési arányok kedvező változást jeleznek: 2010 azonos időszakában a munkaadók felénél találtak jogsértést az alkalmazottak 52 százalékát érintően.
A 2011. első félévében feltárt jogsértéseket elkövető munkáltatók közül 3.326 vállalkozással szemben alkalmazott a munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot – azaz a szabálytalan munkáltatók több mint kétharmadával szemben - összesen 710,8 millió forint büntetést szabott ki. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest nem változott (11 százalék maradt).
Ez az ágazat foglalkoztatta 2011. első félévében a feketemunkások legnagyobb részét, közel 40 százalékát. Idén január-júniusban a feketemunkások csaknem ötöde, 19 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések 14 százaléka az építőiparban volt. Ez 2010. első félévéhez képest csökkenést jelent, ami összefügg a válság által jelentősen sújtott építőipar helyzetével. A feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók „bejelentési kedve” kis mértékben romlott: míg 2010 első hat hónapjában a feketefoglalkoztatás 5 százaléka erre az ágazatra esett, idén ez az arány már 8-9 százalékos.
Az ellenőrzési arány a 2010. első félévhez képest 1 százalékponttal nőtt, elérte a 10 százalékos mértéket. A kereskedelmi vállalkozások esetében is kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók száma tekintetében. A tavalyi év első hat hónapjában ez az ágazat adta a feketemunkások alig 5 százalékát, idén ez az arány 7 százalék. A munkaügyi hatóság minden negyedik vizsgálatot a kereskedelemben végzett. A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú, 9 százalékos volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás, amely azonban annak figyelembe vételével, hogy az ellenőrzések ötöde ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható.
2010-hez 11 százalékkal 7.199 munkavállalóra csökkent a szabadsággal kapcsolatos jogsértések által érintettek köre. Ezzel együtt ez a jogsértés a legtipikusabb szabálytalanságok közé tartozik, figyelemmel arra is, hogy az összes főbb jogsértés 15 százalékát e szabályszegések jelentik. A munkaidővel, pihenőidővel, összefüggő szabálytalanságok az előző év azonos időszakához képest jelentős csökkenést (a főbb jogsértések alig 9 százaléka), a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések némi növekedést mutatnak, de így is csak a súlyosabb szabályszegések 2 százalékát teszik ki - derül ki az OMMF adataiból.
A munkaidő és pihenőidő szabályainak megszegését gyakorta próbálják a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével leplezni. Ez megközelítőleg 10.000 munkavállalót érintett, a jogsértések közül minden ötödik a nyilvántartással kapcsolatos valamely szabálytalanság volt. A kötelező legkisebb munkabér szabályainak nyílt megsértése változatlanul ritka, de az írásba foglalt, visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok, valamint a határidőben történő bér és pótlékfizetéssel összefüggésben megállapított jogsértések mértéke elérte az összes szabálytalanság 22 százalékát. (MTI)
