Csökkent a munkaerő mobilitása Magyarországon

A Trenkwalder harmadik mobilitási indexében mintegy 5300 munkavállaló válaszait dolgozták fel.

A legnagyobb a költözési hajlandóság a dél-nyugati vármegyékben, a mobilitási index Baranyában 61 százalék, míg Somogyban 60 százalék. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyében egyaránt 55 százalék a mutató.

A költözés mellett döntők 89 százaléka a jobb megélhetés miatt váltana, de 53 százalékban jelölték meg indokként erre a stabilabb jövőt, 43 százalékban a több munkalehetőséget.

A felmérés szerint komoly változás, hogy megnőtt a külföldre távozni készülők aránya: míg tavaly a munkával kapcsolatos költözést tervezők 66 százaléka még az országhatárokon belüli célpontot jelölt meg, idén ez az arány 52 százalékra csökkent, ez az összes megkérdezett 24 százalékát teszi ki - írták.

A tavalyi felméréshez hasonlóan, az országon belül költözők legmagasabb arányban Pest megyét, Budapestet, illetve Győr-Moson-Sopron megyét jelölték meg kívánt célként.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint jelentős kockázatokat jelent a regionális munkaerőpiacokra, hogy a költözést tervező munkavállalók 31 százaléka ezt a lépését két éven belül kívánja megtenni.

A Trenkwalder a kutatásban felmérte, hogy a munkavállalók mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A mobilitási index 2021-es kezdete óta a mutató folyamatosan csökken, a 10-es skálán az országos érték a 2022-es 5,9 pontról 5,4 pontra esett 2023-ra.

A legnagyobb elégedettséget Budapesten (6,6 pont) és Győr-Moson-Sopron vármegyében mérték (6,5 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Csongrád-Csanád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének volt (4,5-4,5 pont).

A munkavállalók többsége úgy ítélte meg idén, hogy nehezebbé vált az elhelyezkedés, az ezzel kapcsolatos értékelésük 6,0-ról 4,9 pontra esett vissza egy év alatt. A megkérdezettek 51 százaléka szerint nincs elegendő betölthető munkahely a környezetükben, ez az érték 17 százalékponttal magasabb a tavalyinál.