Csúnyát bukott a magyar tőzsde 2014-ben - Mi volt a háttérben?
Az összforgalmon belül a részvények adásvétele 1884 milliárd forintot tett ki 2014-ben, 19,6 százalékkal csökkent a 2013. évi 2344 milliárdról. A napi átlagos részvényforgalom 7,85 milliárd forintra csökkent az előző évi 9,5 milliárdról. A BUX a 2014. évi legmagasabb értékét január 22-én érte el, ekkor 19 596,46 ponton állt, az éves legalacsonyabb záró értéke pedig 16 140,53 pont volt március 13-án. December közepén ismét megközelítette éves mélypontját a BUX, december 16-án a rubelválság hatására egy nap alatt 4,8 százalékot esett az index és aznap 16 169 ponton zárt.
Az orosz-ukrán konfliktus volt a háttérben
Az orosz-ukrán konfliktus és a rubel mélyrepülése érzékenyen érintette a helyi kitettséggel rendelkező magyar tőzsdei vállalatokat is, leginkább az OTP-t és a Richtert. A vezető részvények közül az OTP árfolyama egy év alatt 7,05 százalékkal, 289 forinttal esett, a bankpapír 3811 forinton zárta 2014-et. Az OTP árfolyamára az orosz-ukrán helyzet mellett a devizahitelekkel kapcsolatos hazai szabályozásváltozás is nyomást gyakorolt 2014-ben, és 2015-ben még hátravan a hitelek forintosítása, valamint az ügyfelekkel való elszámolás a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások miatt.
A Richter 3535 forinton zárt 2014 végén, ez 19,64 százalékkal, 864 forinttal alacsonyabb a 2013. év végi záróáránál. A Richter számára a rubel gyengülése okozza a legnagyobb problémát, mivel a gyógyszeripari vállalat rubelben számol el oroszországi partnereivel. Az orosz valuta leértékelődése rontja a cég árbevételét és eredményességét is.
A Mol 11 545 forintos év végi záróára 20,24 százalékkal, 2930 forinttal lett alacsonyabb a 2013. évi záróáránál. A magyar olajtársaságra is közvetett hatással van a rubel gyengülése az olajáron keresztül, az árfolyamát azonban leginkább az INA jövőjével kapcsolatos bizonytalanság alakítja. Egyelőre még nem látszik a vége a horvátországi leányvállalat másik tulajdonosával, a horvát kormánnyal folytatott egyeztetéseknek.
A blue chip részvények közül egyedül a Magyar Telekom zárta erősödéssel a 2014-es évet, árfolyama egy év alatt 7,64 százalékkal, 24 forinttal 338 forintra nőtt. A távközlési társaság számára az év legfontosabb eseménye a frekvenciatender volt, amelyen megfelelő mennyiségű frekvenciakészlethez jutott a következő 15-20 évre tervezett beruházásai megvalósításához. A Telekom már a megnyert spektrumok birtokbavételekor az addigi 50 százalékról 73 százalékra, később pedig 75 százalékra növelte a 4G szolgáltatás lefedettségét az országban, amelyet 2015 elejére 80 százalékra, a jövő év végére pedig 93 százalékra tervez növelni.
Tekintse meg grafikonon is a hazai részvények mozgását ITT.
A Xetra egyelőre nem hozta meg a várt fellendülést
Az egy éve, 2013 decemberében bevezetett új kereskedési rendszer, a Xetra egyelőre nem hozta meg a várt fellendülést a BÉT-en. Néhány új kereskedő céggel gyarapodott ugyan a tőzsdetagok száma 2014-ben, de az új kibocsátások továbbra is váratnak magukra. Mindössze egy cég, a Norbi Update részvényeit vezették be 2014-ben a tőzsdére, és három vállalat távozott, az Optisoft, a Pannon-flax és a TC Befektetési Nyrt.
A magyar tőzsde 2014-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját, Pesten 1864-ben kezdte meg működését az értéktőzsde. Az évforduló alkalmából a BÉT jótékonysági árverést szervezett júniusban, amelyen neves közéleti emberek és a magyar tőkepiac illusztris szereplői ajánlották fel a tőzsdéhez kapcsolódó relikviáikat. Az aukción összegyűlt mintegy 17 millió forint bevétellel a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó oktatási szervezeteket támogatják.
