Devizahitelek - Benyújtották az elszámolási szabályokról szóló törvényt
A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad. A javaslat a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükségessé váló elszámolást szabályozza, mivel az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt a fogyasztók javára túlfizetés keletkezett - olvasható az általános indoklásban.
A túlfizetést a semmissé vált egyoldalú szerződésmódosítás alapján teljesített törlesztőrészlet és az ennek figyelmen kívül hagyásával megállapítható törlesztőrészlet különbözeteként határozza meg a törvénytervezet. A kormány az előterjesztésben rögzíti: az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. A bankoknak a végtörlesztett adósokkal is el kell számolniuk: az érintettek 2015. március 1. és 31. között, 10 000 forintos díj ellenében kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől.
A javaslat rögzíti: az elszámolásokat 2015. január 15. és 2015. november 30. között kell elvégezni. Ha például a pénzügyi intézmény peres úton nem támadta meg a tisztességtelenség vélelmét, akkor az elszámolást már 2015. január 15. és január 29. között el kell készíteni, ha igen, akkor február 14. és február 28. között.
A javaslat szerint a rögzített elszámolási szabályok mind az árfolyamrés semmissége, mind az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt keletkezett túlfizetésekre érvényesek. Ha a tartozást devizában határozták meg, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. A túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta - olvasható a törvényjavaslatban.
A kormány kitér arra is, hogy mivel az árfolyamrésből származó túlfizetéseket nem lehet elszámolni az átváltási időpontok meghatározása nélkül, ezért felek szerződésszerű teljesítése esetére a szolgáltatásaik teljesítésének tényleges elszámolási napját jelöli meg az átszámítás, átváltás alkalmazásának időpontjául. A javaslat kimondja, hogy a túlfizetések elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni. Az elszámolás első eleme a fogyasztói követelések kiszámítása. A következő lépésként a javaslat az MNB elnökének rendelete szerinti számítási módszerrel meghatározandó fogyasztói követelés elszámolására vonatkozóan ad útmutatást.
Az elszámolás módja a pénzügyi intézmény szempontjait is mérlegeli, amikor kimondja, hogy a fogyasztói követelést főszabályként elsősorban a költségre, a kamatra, és végül a tőketartozásra, mint főtartozásra kell elszámolni mindaddig, amíg a fogyasztói követelés nem haladja meg a fogyasztó tartozását. A pénzügyi intézményeket minden olyan esetben elszámolási kötelezettség terheli, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy már megszűnt ugyan, de a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépését megelőző 5 éven belül, vagyis 2009. július 26-át követően szűnt meg. A javaslat szerinti elszámolási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a szerződés ugyanezen 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés áll fenn.
A Nemzeti Eszközkezelő által a fogyasztó felajánlására megvásárolt lakóingatlannal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében a javaslat kimondja, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre speciális elszámolási szabályok vonatkoznak, mert ezekben az esetekben a deviza alapú kölcsönszerződésekhez a rögzített árfolyam alkalmazásával egyidejűleg egy, az árfolyam-különbözet összegéből feltöltődő gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitel-keretszerződés kapcsolódik.
