Devizahitelek - nem lesz lehetőség a felvételkori árfolyamon történő forintosításra

A határozati javaslat tervezete a 2002 és 2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság összefoglaló jelentése alapján készült el február elején, majd a kormány is megtette észrevételeit, és hétfőn Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnöke az alkotmányügyi bizottság elé terjesztette az új változatot.         

Jobbikos képviselők kifogásolták, hogy a szövegből kikerült a "lényeg", vagyis az a pont, amely javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét.  Papcsák Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta: realistának kell lenni, csak olyan javaslatot tud az Országgyűlés elfogadni, amit a kormány végre is tud hajtani.     

Az új tervezet több időt ad a kormánynak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a feladatok teljesítéséről szóló beszámoló elkészítésére, ezt március 31-e helyett augusztus 31-ig tehetik majd meg.     

Az előző tervezet felhívta a figyelmet arra a több ezer emberre, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így kimaradtak a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből. Az új szöveg arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések hatályosulását és szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.     

A korábbi változatban javasolták a kormánynak, hogy készítsen elő jogszabály-módosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlották annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák a hitelfelvevők megfelelő információhoz jutását.     

Az új tervezet szerint a parlament arra kérné fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a pénzintézetek, hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, ügynöki szervezetek viszonyát, és a hitelfelvevők ezekhez való viszonyát, valamint a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire vonatkozó, 2011-től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását, illetve szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.    

 Emellett kezdeményezik annak vizsgálatát is, hogy a kormány milyen eszközökkel tudná elősegíteni a hitelpiac szereplőinek a futamidő alatt bekövetkező negatív változások elleni "öngondoskodását", például a hitelfelvevőre megkötött hitelfedezeti biztosítási csomaggal, amely védelmet nyújt a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi nehézségek esetében. A hitelfelvevők információhoz jutása érdekében az új tervezet az Európai Bizottság egyik irányelvének a magyar jogrendbe illesztését, illetve annak vizsgálatát javasolja.     

Az új tervezetben is benne maradt, hogy a kormány vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, valamint építse be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását.     

Nem változott az sem, hogy a PSZÁF-et felkérnék: a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérnék a PSZÁF-et, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat. (MTI)