Így segíti a devizahitelek rendezett kivezetését az MNB
Az elszámolási törvénytervezet kimondja, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelés tisztességtelen alkalmazásából adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni. Ez közel 1000 milliárd forintos, főként adósság-csökkentéshez kapcsolódó visszatérítést jelent az ügyfelek részére. A bankokat ért tényleges veszteség azonban ennél kisebb lehet. Az elszámolás miatt újonnan megképzett értékvesztést csökkenti az adósság-elengedés miatt a lakossági nem teljesítő portfólió mögé korábban megképzett értékvesztés visszaírása és az adó-visszatérítés. Mivel a bankok veszteségének mértéke függ az árfolyamtól, így a bankok törekedni fognak közgazdasági értelemben nyitott árfolyam-pozíciójuk zárására, ami devizakeresletet generál.
Az elszámolást követően a forintosítás is devizakeresletet gerjeszt. A devizahitelek átváltása miatt újra nyílik a bankok devizapozíciója, amit az árfolyamkockázat fedezése miatt zárni kell. A bankok a záráshoz devizát fognak vásárolni.
Az MNB programja mind az elszámolás, mind a későbbiekben a forintosítás esetén a szükséges devizakereslet kielégítését célozza, így a devizaigény nem fog a pénzpiacokon megjelenve nyomást gyakorolni a forint árfolyamára. A devizakínálat biztosítása a jegybank nemzetközi tartalékából történik.
A jegybanki program kialakítása során az MNB alapelvként rögzítette, hogy a jegybanki tartalék-megfelelés folyamatosan biztosítva legyen. Az MNB az euro-nyújtó eszközöket a bankok lejárati szerkezete, az alkalmazott finanszírozási modellek, illetve fedezési eszközök figyelembevételével alakítja ki. A jegybanki program két eszközből áll: egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot (azonnali) euro eladási ügyletből, illetve egy hosszabb futamidejű, spot euro eladási ügylettel kombinált devizaswap ügyletből.
A feltételes eszköz esetében az MNB a banki mérlegszerkezetek sajátosságait figyelembe véve azt írja elő, hogy a bankoknak a kapott deviza 50 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteniük rövid lejáratú külső adósságukat. A devizalikviditást a bankok a rövid adósság visszafizetéséig az MNB-nél rövid swap ügyletekben görgetik, így az adott összeg a tényleges felhasználásig a jegybanknál marad. A feltételes jegybanki eszköz esetén a devizatartalék rövid távon csökken, ugyanakkor a rövid lejáratú külső adósság visszafizetésén keresztül mérséklődik az MNB tartalékigénye is, így bővül a jegybank jelenleg meglévő mozgástere.
A feltételes eszköz mellett bevezetésre kerülő hosszabb futamidejű, feltétel nélküli eszköz egy devizapiaci spot euro eladási ügylet és egy hosszú devizaswap (CIRS) kombinációja. Ez az eszköz elsősorban azon bankoknak nyújt fedezési lehetőséget, amelyek hosszú swap-ügyletekre, vagy hosszú adósságra épülő finanszírozási szerkezetükből adódóan nem tudják rövid lejáratú külső adósságukat csökkenteni. A feltétel nélküli ügylet keretében történő euro-eladás esetében a devizalikviditás csak éven túli lejáratokon áll a bankok rendelkezésre. A feltétel nélküli eszköz így rövid távon nem csökkenti a devizatartalék szintjét, a tartalék felhasználására – a bankok igényeihez igazodva – időben elnyújtva kerül sor.
Az MNB programja 2014. október 13-tól áll a bankok rendelkezésére. A jegybank a programot az elszámolásokhoz kapcsolódó szakaszban legalább 2015. március végéig fenntartja. Az MNB az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emeléssel kapcsolatos banki elszámolások fedezéséhez 3 milliárd eurós keretösszeget határozott meg, amiből a jegybank legfeljebb 1 milliárd eurót kínál fel a feltétel nélküli ügyletekre, 2 milliárd eurót pedig a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött spot euro eladásokra tart fenn. Az MNB kiköti, hogy minden bank csak az ügyfelekkel szembeni elszámolásokhoz kapcsolódó devizaigényével fordulhat a jegybankhoz jelen program keretében. A devizatenderek részletes szabályait az MNB a bankokkal való egyeztetést követően alakítja ki.
Az MNB szorosan figyelemmel kíséri a lakossági devizahitelek forinthitelekké való konvertálásával kapcsolatos jogalkotási folyamatot. A lakossági devizahitelek forintosításával kapcsolatos szabályozás részleteinek ismeretében az MNB kész a most bejelentett programjának, illetve a bevezetésre kerülő két eszközének keretösszegét a szükséges mértékben megemelni.
Az MNB a jegybanktörvény által meghatározott pénzügyi stabilitási feladatköre, valamint a devizahiteles probléma megoldásában érzett felelőssége miatt jelentős szerepet vállal a devizahitelek rendezett kivezetésében, az elszámolás és a forintosítás lebonyolításában. Az MNB programja nem veszélyezteti a jegybank tartalék-megfelelését, a nemzetközi tartalékok állománya a keretösszeg maximális kihasználása esetén is a nemzetközi pénzügyi intézmények és a befektetők által elvárt szintek fölött marad.
