Drasztikusan romlott a vendéglátók jövedelmi pozíciója

Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke a magyar vendéglátó vállalkozások helyzetének bemutatására elmondta, hogy a legfrissebb statisztikai adatok szerint tőkeellátottsági mutatójuk 16,5 százalékos, ami felét sem éri el az uniós 35-40 százalékos átlagnak. A nettó forgótőke ellátottságuk mínusz 42,7 százalék, az uniós plusz 40 százalékkal szemben, a likviditási mutatójuk pedig a válság előtti plusz 0,7 százalék után mínusz 0,69 százalékos lett az átlagos európai 2 százalékhoz képest.
    

A tagság helyzetével kapcsolatban kifejtette, az új adók és elvonások miatt jelentősen emelkedtek a vállalkozói költségek, miközben a vásárlóerő csökkent, ami kettős teherként nehezedik a kereskedőkre és vendéglátókra - mondta az elnök.
    

A legneuralgikusabb problémák közé sorolta, hogy vannak akik az ígéret ellenére nem kapták meg a kormánytól a kötelező béremelés után járó bérkompenzációt, és jelenleg alig létezik forgótőke hitel az országban. Az érdemi érdekegyeztetés megszűnt az Érdekegyeztető Tanáccsal, helyette legfeljebb tájékoztatásokat kapnak - fogalmazott.     Pozitívumként említette, hogy a KISOSZ részt vehetett a tagságát érintő jogalkotás előkészítői munkájában, és a vendéglátó iparstratégia kidolgozásában. "Sajnos a kormányzati munkában háttérbe szorultak ezek a kérdések, így jó ideje nincs előrelépés ezeken a területeken" - tette hozzá.    
    

Fischer Sándor, a KISOSZ társelnöke, Tolna megyei küldött hosszasan sorolta a kereskedőket és vendéglátósokat hátrányosan érintő intézkedéseket, hozzátéve, "ki tudja milyen újabb adó lesz még, mire ennek a tanácskozásnak vége". Kertész Rezső, ügyvezető társelnök, somogyi küldött a gazdasági környezet bizonytalanságát nevezte a legnagyobb problémának.
    

A közgyűlésen, amely elfogadta a szervezet múlt évi érdekképviseltéről szóló beszámolót, továbbá a tavalyi év mérlegbeszámolóját, szó esett arról is, hogy a kialakult helyzet miatt a mai fiatalok már nem akarnak vállalkozni, legfeljebb azok próbálkoznak újra, akinek már egyszer be kellett zárniuk.
    

A közgyűlés kétharmados többséggel elfogadta az új egyesületi törvénynek megfelelően átírt új alapszabályt, ezzel automatikusan feloszlatva önmagát. Így a tavaly öt évre megválasztott országos küldöttek (megyei tagegyesületenként 5-5 fő) lemondott, helyettük minden megyei szervezet egy-egy főt fog delegálni az elnökségbe. Az új alapszabály tágítva a kereskedők és vendéglátósok körét, megnyitotta a belépés lehetőségét valamennyi mikro- és kisvállalkozó számára.
    

Antalffy Gábor az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, mintegy 9 ezerre tehető a KISOSZ jelenlegi tagsága, amely adat azért bizonytalan, mert jelentős részük nem fizette be idén a tagdíjat, a kötelező kamarai regisztrációs díj miatt, nem bírva a kettős terhet.