E-kereskedelem: új időszámítás 2021. július 1-től

2021. július 1-jén, az eredetileg tervezetthez képest fél éves csúszással hatályba lépnek az e-kereskedelemmel kapcsolatos új áfa szabályok.

„Az ügyletek áfa kezelése, a teljesítési hely szabályok jellemzően nem változnak, hanem elsősorban az adókötelezettség teljesítésének módjában hoz változást az új szabályrendszer. Így, az adóbevallásnál, adó megfizetésénél lesznek elsősorban érezhetően a változások. - összegzi Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group igazgatója.

Milyen ügyleteket érint a változás?

Az e-kereskedelmi áfa csomag rendelkezései a nem adóalanyoknak történő értékesítéseket érintik, azaz az úgynevezett B2C (vállalkozás-fogyasztó) relációban alkalmazandók, B2B-ben (vállalkozás-vállalkozás) nem. Vonatkoznak a közösségen belül megvalósuló és a termékimportot is megvalósító távértékesítésekre, illetve a nem adóalanyoknak nyújtott közösségen belül teljesített szolgáltatásokra. Nem érintik viszont az exportot és a belföldi értékesítéseket (kivéve, azt az esetet, ha harmadik országos adóalany értékesít platformon keresztül belföldi raktárból belföldre).

A távértékesítési tényállás megvalósulása

Az új szabályok alapján csak akkor kerülhető ki a távértékesítés tényállás, ha a terméket maga a vevő fuvarozza, vagy fuvaroztatja és az eladó a fuvarozásban sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt.

Közösségen belüli- és az importot megvalósító távértékesítés fogalma

Eddig nem volt definiálva a távértékesítés az Áfa tv-ben, csak a teljesítési hely szabályoknál került meghatározásra, hogy milyen esetekben alkalmazható a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó speciális szabály. 2021. július 1-től viszont két új definíció kerül az Áfa tv.-be: a termék közösségen belüli távértékesítése és a harmadik államból importált termék távértékesítése. A két fogalom között a döntő különbség, hogy a termék feladásának helye EU tagállam vagy harmadik ország.

Mi változik, ha a távértékesítés online platformon történik?

2021. július 1-től a 150 euró alatti belső értékű importált küldemények, illetve a harmadik országos eladók közösségen belüli távértékesítése esetén a platformoknak az általuk elősegített értékesítések esetében adófizetési kötelezettsége keletkezik, amire vonatkozóan korlátozott felelősségük van. Ha ugyanis a platform téves információ miatt nem teljesíti megfelelően az adókötelezettséget, és igazolni tudja, hogy nem tudta, hogy ez az információ helytelen, akkor elkerülheti a szankciókat.

Az egyablakos rendszer kiterjesztése

2021. július 1-től az új szabályozás kiterjeszti a mostanáig csak a távolról nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs-, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) esetében alkalmazható egyablakos MOSS (mini one stop shop) rendszert a Közösség tagállamában, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás utáni, illetve a Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére.

One Stop Shop (OSS)

Az OSS rendszerben negyedévente kell egységes adóbevallást teljesíteni tagállami bontásban. Az adó pedig az adott tagállami devizában egy összegben teljesíthető.

„Az OSS-rendszerbe nem kötelező belépni, de enélkül minden fogyasztási tagállamban külön-külön kell regisztrálni és bevallani, befizetni az áfát.”- említi a Niveus Consulting Group igazgatója. Az adminisztráció tehát jelentősen lecsökkenhet az egyablakos rendszer használatával.

Import termékek távértékesítésének új szabályai

2021. július 1-től megszűnik a 22 euró alatti termékek import áfa mentessége. Ettől az időponttól a vámhatóságnak jelentősen megnő az adminisztrációs kötelezettsége, mivel ezekre a termékekre - bár továbbra is vámmentességet élveznek 150 euró belső értékig - ki kell vetnie az import áfát. Ez pedig a termékek kiszállítási idejének növekedésével is járhat.

2021. július 1-től két új lehetőség áll a rendelkezésre a 150 euró alatti belső értékű termékekhez kapcsolódó áfa megfizetésére: az IOSS (Import One Stop Shop) és a gyorspostai és futárszolgálatok bevonásával megvalósuló importáfa-fizetés egyszerűsített eljárás, az úgynevezett Special Arrangement (SA). Ezek helyettesíthetik azt, amikor a vámhatóság rendes eljárás keretében veti ki az import áfát.

Az IOSS rendszer alkalmazása elsősorban üzletpolitikai előnyt jelent az eladónak, ha a terméket a vevő államában helyezik szabad forgalomba, azáltal, hogy a vevő import áfa mentességet kap és gyorsabban jut a termékhez – emeli ki Antretter Erzsébet.

Az IOSS regisztráció viszont erősen ajánlott akkor, ha a szabad forgalomba helyezés más tagállamban történik, mivel enélkül a terméket a vámhatóság vámkezelés nélkül továbbítja a rendeltetési országba – hívja fel a figyelmet a szakértő.