Eddig 32.417 jogfenntartó nyilatkozatot iktattak a VDSZ-nél
Székely Tamás, a VDSZ elnöke szerint minden várakozást felülmúlt a közelmúltban meghirdetett akció. A szakszervezet azt ajánlotta fel, hogy begyűjti, és ingyen ügyvédi letétbe helyezi azokat a jogfenntartó nyilatkozatokat, amelyekben az aláírók jelzik, a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, vagyis kényszerből kerülnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A nyilatkozat arra az esetre érvényes, ha az Alkotmánybíróság (Ab) - többek között a VDSZ keresetére - hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjpénztárak megszűnését eredményező törvényt.
A VDSZ szerint ekkor az ügyvédi letétbe helyezett dokumentumokkal lehet biztosítani a tagsági viszony folytonosságát. A közlemény szerint a lehetőséggel a vártnál sokkal többen éltek, a finisben naponta tízezernél több nyilatkozatot juttattak el személyesen, vagy ajánlott küldeményként a vegyipari székházba. A VDSZ megerősített ügyelettel fogadta az ügyfeleket és a postai küldeményeket is.
A nyilatkozatok összegzése még tart, ma délig 32.417 beadványt iktattak. Ilyen széleskörű összefogást még nem tapasztaltak, s a nyilatkozókkal folytatott személyes beszélgetések megerősítették a szakszervezetet abban az elhatározásában, hogy ha az Ab elutasítja a keresetüket, Strasbourgban kérjenek jogorvoslatot - idézi a közlemény Székely Tamást. A január 31-i határidőig 102.019 magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozott arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni, 50 fő pedig igazolási kérelemmel jelezte, hogy február 28-ig nyilatkozatot tesz.
Aki nem nyilatkozott erről, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők a tagi kifizetéseket - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot - adómentesen felvehetik majd. Aki magánpénztári tag maradt, a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot, a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. Több szervezet, valamint magánszemély a törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.